1Cidkijjá uralkodásának a kezdetén, aki Jósiásnak, Júda királyának a fia volt, így szólt az ÚR Jeremiáshoz:
2Így szólt hozzám az ÚR: Készíts magadnak köteleket és jármot, és vedd a nyakadba!
3Azután küldj üzenetet Edóm királyához, Móáb királyához, Ammón fiainak királyához, Tírusz királyához és Szidón királyához a követek által, akik Jeruzsálembe jöttek Cidkijjához, Júda királyához.
4Parancsold meg nekik, hogy mondják meg uraiknak: Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: „Mondjátok meg uratoknak,
5hogy én alkottam a földet, az embert és az állatokat, amelyek e föld színén vannak, nagy erőmmel és kinyújtott karommal, és annak adom ezeket, aki kedves a szemem előtt.
6Most Nebukadneccar babilóni királynak, az én szolgámnak a kezébe adom mindezeket az országokat; sőt a mezei állatokat is neki adom, hogy neki szolgáljanak.
7Neki, fiának és unokájának szolgál majd minden nemzet mindaddig, amíg el nem jön az ideje, és az ő országa is szolgálni fog sok más nemzetnek és nagy királyoknak.
8Azt a nemzetet és azt az országot pedig, amely nem szolgál Nebukadneccar babilóni királynak, és nem hajtja nyakát a babilóni király jármába, azt a nemzetet fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel verem meg – azt mondja az ÚR –, amíg kiirtom őket az ő kezével.
9Ti azért ne hallgassatok prófétáitokra, se jövendőmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se a szemfényvesztőkre, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok a babilóni királynak!
10Mert hazugságot prófétálnak nektek, hogy messze vigyelek benneteket földetekről, és kiűzzelek titeket, hogy elvesszetek!”
11Azt a nemzetet pedig, amely nyakába veszi a babilóni király jármát, és szolgál neki, meghagyom a maga földjén – ezt mondja az ÚR –, és művelheti azt, és lakhat benne.
12Sőt Cidkijjának, Júda királyának is mind e beszédek szerint szóltam: Vegyétek nyakatokba a babilóni király jármát, szolgáljatok neki és népének, és éltek!
13Miért halnál meg te és a te néped fegyver, éhínség és dögvész miatt, amint megmondta az ÚR az olyan népről, amely nem szolgál a babilóni királynak?
14Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, akik így szólnak nektek: „Ne szolgáljatok a babilóni királynak!”, mert ők hazugságot prófétálnak nektek.
15Mert nem küldtem őket – ezt mondja az ÚR –, hanem ők hazugságot prófétálnak az én nevemben, hogy kiűzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, akik prófétálnak nektek.
16A papokhoz és az egész néphez pedig így szóltam: Ezt mondja az ÚR: Ne hallgassatok prófétáitok szavaira, akik így prófétálnak nektek: „Íme, az ÚR házának edényeit hamarosan visszahozzák Babilónból”, mert hazugságot prófétálnak nektek.
17Ne hallgassatok rájuk; szolgáljatok a babilóni királynak, és élni fogtok! Miért legyen pusztasággá e város?
18Ha ők próféták, és ha az ÚR igéje valóban náluk van, akkor imádkozzanak most a Seregek URához, hogy azok az edények, amelyek még az ÚR házában, Júda királyának a palotájában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilónba.
19Mert ezt mondja a Seregek URa az oszlopokról, a medencéről, az állványokról és az edények maradékáról, amelyek még e városban maradtak,
20amelyeket nem vitt el Nebukadneccar babilóni király, amikor fogságba vitte Jekonját, Jójákimnak, Júda királyának a fiát meg Júda és Jeruzsálem nemeseit Jeruzsálemből Babilónba;
21bizony, ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene az edények felől, amelyek megmaradtak az ÚR házában és Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben:
22Babilónba viszik azokat, és ott lesznek mind ama napig, amelyen meglátogatom őket – ezt mondja az ÚR –, mert fölhozom és visszaállítom azokat erre a helyre.