---

¹ Látomást mutatott nekem az ÚR, és íme, két kosár füge volt az ÚR temploma előtt. Ez azután történt, hogy Nebukadneccar babilóni király fogságba hurcolta Konjáhút, Jójákimnak, Júda királyának a fiát és Júda fejedelmeit meg a mesterembereket és a kovácsokat Jeruzsálemből, és elvitette őket Babilónba.
² Az egyik kosárban igen jó fügék voltak, amilyenek az először érő fügék, a másik kosárban pedig igen rossz fügék voltak, sőt ehetetlenek.
³ Azt kérdezte tőlem az ÚR: Mit látsz, Jeremiás? Így válaszoltam: Fügéket. A jó fügék igen jók, de a rosszak igen rosszak, sőt ehetetlenek.
⁴ Ekkor így szólt hozzám az ÚR:
⁵ Azt mondja az ÚR, Izráel Istene: Ahogyan ezekre a jó fügékre tekintek, úgy tekintek jóindulattal Júda foglyaira is, akiket erről a helyről a káldeusok földjére vitettem.
⁶ Szemmel tartom őket az ő javukra, és visszahozom őket e földre. Felépítem, nem rontom le, elültetem, és nem szaggatom ki őket.
⁷ Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az ÚR; és ők népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívükből megtérnek hozzám.
⁸ És amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenek – ezt mondja az ÚR –, olyanná teszem Cidkijját, Júda királyát, fejedelmeit és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradnak ezen a földön, meg azokat is, akik Egyiptom földjén laknak.
⁹ Rettegésnek és veszedelemnek teszem ki őket a föld minden országában; gyalázat, példabeszéd, gúny és szidalom tárgyává lesznek minden helyen, ahová kiűzöm őket.
¹⁰ Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk mindaddig, amíg el nem fogynak arról a földről, amelyet nekik és atyáiknak adtam.