---

¹ Konjáhú, Jójákim fia helyett Cidkijjá király, Jósiás fia uralkodott, akit Nebukadneccar babilóni király tett királlyá Júda földjén.
² De nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az ÚR szavára, amelyet Jeremiás próféta által szólt.
³ Elküldte Cidkijjá király Júkalt, Selemjá fiát és Cefanjá papot, Maaszéjá fiát Jeremiás prófétához, és azt mondta: Kérlek, könyörögj értünk az ÚRhoz, a mi Istenünkhöz!
⁴ Jeremiás pedig szabadon járt-kelt a nép között, mert még nem vetették börtönbe.
⁵ Akkor vonult ki a fáraó serege Egyiptomból. Amikor a káldeusok, akik megszállták Jeruzsálemet, meghallották ennek hírét, elmentek Jeruzsálem alól.
⁶ Ezt mondta az ÚR Jeremiás prófétának:
⁷ Így szól az ÚR, Izráel Istene: Ezt mondjátok Júda királyának, aki hozzám küldött benneteket, hogy megkérdezzetek engem: Íme, a fáraó serege, amely fölvonult segítségetekre, visszatér országába, Egyiptomba.
⁸ A káldeusok pedig újra ostromolni fogják e várost, és beveszik azt és fölégetik.
⁹ Azt mondja az ÚR: Ne csapjátok be magatokat e szavakkal: „Bizonyosan elvonulnak tőlünk a káldeusok”, mert nem vonulnak el!
¹⁰ Mert ha megvernétek is a káldeusok egész seregét, akik ostromolnak titeket, és közülük csak néhány sebesült maradna, mind fölkelnének sátrukból, és lángba borítanák e várost.
¹¹ Amikor elvonult a káldeusok serege Jeruzsálem alól a fáraó serege miatt,
¹² Jeremiás is kifelé indult Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy megkapja osztályrészét népe között.
¹³ Amikor pedig a Benjámin kapujához ért, ott volt az őrök parancsnoka, akinek a neve Jirijjá volt, Selemjá fia, Hananjá unokája, és elfogta Jeremiás prófétát, és azt mondta: Te a káldeusokhoz szöksz!
¹⁴ Jeremiás erre azt mondta: Hazugság! Nem szököm át a káldeusokhoz! De nem hallgatott rá Jirijjá, hanem megragadta Jeremiást, és a fejedelmekhez vitte őt.
¹⁵ A fejedelmek pedig megharagudtak Jeremiásra, megverették őt, és fogházba vetették Jónátán kancellár házában; mert azt rendelték fogháznak.
¹⁶ Így jutott Jeremiás a tömlöcbe, a cellájába, és sok ideig maradt ott Jeremiás.
¹⁷ Majd Cidkijjá király érte küldött, és előhozatta őt, és a palotájában titokban azt kérdezte a király: Van-e kijelentésed az ÚRtól? Akkor azt mondta Jeremiás: Van! És azt is mondta: A babilóni király kezébe adnak.
¹⁸ Azután azt mondta Jeremiás Cidkijjá királynak: Mit vétettem ellened, a te szolgáid ellen és e nép ellen, hogy fogházba vetettetek engem?
¹⁹ És hol vannak a ti prófétáitok, akik azt prófétálták nektek: „Nem vonul föl a babilóni király ellenetek és e föld ellen”?!
²⁰ Most azért, uram, király, hallgass meg, és jusson eléd könyörgésem! Ne küldj vissza Jónátán kancellár házába, hogy ott kelljen meghalnom!
²¹ Cidkijjá király azért azt parancsolta, hogy Jeremiást a börtön udvarában őrizzék, és adjanak neki naponként egy-egy darab kenyeret a pékek utcájából, amíg el nem fogy minden kenyér a városból. Jeremiás tehát ott maradt a börtön udvarán.