Jeremiás könyve 47
47
Ez az a beszéd, amelyet az ÚR Jeremiás prófétának a filiszteusokról mondott, mielőtt a fáraó leverte Gázát.
2
Azt mondja az ÚR: Íme, víz indul el északról, és olyan lesz, mint a megáradt folyó. Elárasztja az országot és benne mindent, a városokat és annak lakosait. Az emberek kiáltanak, jajgat a föld minden lakosa.
3
Mert hangosan csattog ménjeinek patája, robognak harci szekerei, dübörögnek kerekei. Az apák nem gondolnak a fiakkal erejük ellankadása miatt,
4
mert eljön az a nap, amely elpusztítja egész Filiszteát, kiirtja Tíruszt és Szidónt és segítőinek minden maradékát, mert lerontja az ÚR Filiszteát, a Kaftór-szigeten lakók maradékát.
5
Kopasszá lesz Gáza, elnémul Askelón. Völgyüknek maradék népe, meddig vagdalod magadat?
6
Jaj, ÚRnak szablyája, meddig nem nyugszol még? Rejtsd magadat hüvelyedbe, nyugodj meg, és maradj veszteg!
7
Hogyan nyugodhatna meg, hiszen az ÚR parancsolt neki? Odarendelte azt Askelón és a tenger partja ellen.