---

¹ Halljátok csak, mit mond az ÚR! Kelj föl, perelj a hegyekkel, hallják meg szavadat a halmok!
² Halljátok meg, ti hegyek, az ÚR peres dolgát, és ti, örök alapjai a földnek! Mert pere van népével az ÚRnak, és Izráellel is perbe száll.
³ Én népem! Mit vétettem ellened, és mivel fárasztottalak téged? Felelj nekem!
⁴ Hiszen fölhoztalak Egyiptom földjéről, megváltottalak a szolgaság házából, elküldtem előtted Mózest, Áront és Mirjámot!
⁵ Én népem! Emlékezzél csak: mit koholt Bálák, Móáb királya, és mit felelt neki Bálám, Beór fia, emlékezzél, mi történt Sittímtől Gilgálig, hogy megismerd az ÚR igazságos tetteit!
⁶ Mivel menjek az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Vajon égőáldozatokkal menjek elébe, esztendős borjakkal?
⁷ Kedvét leli-e az ÚR ezernyi kosban vagy tízezernyi olajpatakban? Vajon elsőszülöttemet adjam-e bűnömért vagy méhem gyümölcsét lelkem vétkéért?!
⁸ Megmondta neked, ó, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az ÚR: csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot, és alázatosan járj Isteneddel.
⁹ Halld: az ÚR szava kiált a városnak! Az a bölcsesség, hogy féljék nevedet. Figyeljetek a vesszőre és arra, aki azt rendelte!
¹⁰ Még mindig vannak a gonosz házakban hamissággal gyűjtött kincsek és szűk véka, amely átkozott?
¹¹ Jóváhagyhatom-e a hamis mérleget és a zsákba rejtett csalárd súlyokat?
¹² Mert a város gazdagjai beteltek rablott holmival, lakói pedig hazugságot szólnak, és csalárd nyelv van a szájukban.
¹³ Ezért én is megverlek, és beteggé teszlek, elpusztítalak bűneid miatt.
¹⁴ Eszel majd, de nem elégedsz meg, hanem éhes maradsz. Gyűjtesz, de nem tudod azt megtakarítani, és amit megtakarítasz, azt is fegyver elé vetem.
¹⁵ Vetsz majd, de nem aratsz, olajat sajtolsz, de nem kened magadat olajjal, és mustot is préselsz, de nem iszol bort!
¹⁶ Omri rendeléseihez szabjátok magatokat és Áháb házának cselekedeteihez, és az ő tanácsaik szerint jártok, ezért pusztasággá teszlek, lakóidat pedig iszonyattá, és hordozni fogjátok a népek gyalázatát.