1Ezek után, amint megszűnt Ahasvérós király haragja, megemlékezett Vastiról, arról, amit tett, és arról, amit határoztak felőle.
2A király apródai pedig, akik őt szolgálták, azt mondták: Keressenek a királynak szép termetű szűz leányokat.
3Rendeljen a király tiszttartókat országa minden tartományába, hogy gyűjtsenek össze minden szép termetű szűz leányt Súsán várába, az asszonyok palotájába. Bízzák őket Hégajnak, a király kamarásának, az asszonyok őrzőjének a kezére, és adjanak nekik szépítőszereket.
4És az a leány uralkodjon Vasti helyett, aki tetszik a királynak. Tetszett ez a dolog a királynak, és úgy cselekedett.
5Volt egy zsidó férfi Súsán várában, név szerint Mordokaj, Jáír fia, aki Simei fia, aki Kís fia volt, Benjámin nemzetségéből.
6Fogságba vitték Jeruzsálemből a száműzött néppel, amelyet Jekonjával, Júda királyával hurcoltak el, amikor rabságba vitte őket Nebukadneccar babilóniai király.
7Ő volt a gondviselője Hadasszának, azaz Eszternek, nagybátyja leányának, mert sem apja, sem anyja nem volt. A leány szép termetű és szép ábrázatú volt, és amikor meghalt az apja és az anyja, Mordokaj leánya gyanánt magához fogadta.
8Amikor a király parancsát és rendeletét kihirdették, sok leányt gyűjtöttek össze Súsán várába, és Hégaj kezére bízták őket. Esztert is fölvették a király palotájába és Hégajnak, az asszonyok őrének a kezére bízták.
9Megtetszett neki a leány, és megkedvelte, ezért azonnal szépítőszerekkel és jó ételekkel látta el őt. Adott mellé hét leányzót, akiket a király palotájából választott ki, és őt és szolgálóleányait az asszonyok palotájának legjobb részébe vitte.
10Eszter azonban nem árulta el a származását, és hogy melyik néphez tartozik, mert Mordokaj meghagyta neki, hogy ne mondja meg.
11Mordokaj pedig mindennap az asszonyok palotájának udvara előtt járkált, hogy tudakozódjék Eszter hogyléte felől és arról, hogy mi történik vele.
12Minden leányra akkor került sor, hogy bemenjen Ahasvérós királyhoz, miután az asszonyokra vonatkozó törvény szerint letelt a tizenkét hónapig tartó előkészület. Ennyi időbe telt ugyanis a szépítésük, hat hónapig mirtuszolajjal és hat hónapig illatszerekkel és más női szépítőszerekkel.
13Így ment be mindegyik leány a királyhoz. Mindent, amit csak kívánt, megadtak neki, hogy azzal mehessen az asszonyok palotájából a király palotájába.
14Este bement, és reggel visszatért az asszonyok másik palotájába, és Saasgaznak, a király udvarmesterének, a másodfeleségek őrzőjének a kezére bízták. Nem mehetett többé a királyhoz, csak ha megkedvelte őt a király, és név szerint hívták.
15Amikor Eszterre, Abihailnak, Mordokaj nagybátyjának a leányára került a sor, akit ő leányává fogadott, és be kellett mennie a királyhoz, ő nem kívánt mást, mint amit Hégaj, a király udvarmestere, az asszonyok őrzője mondott neki. Eszter mindenkinek tetszett, aki csak látta őt.
16Fölvitték tehát Esztert Ahasvéróshoz a király palotájába a király uralkodásának a hetedik évében, a tizedik hónapban, ez a Tébét hónap.
17És a király Esztert minden asszonynál jobban szerette. Minden más leánynál jobban tetszésére és kedvére volt, ezért a királyi koronát az ő fejére helyezte, és királynévá tette Vasti helyett.
18És a király nagy lakomát adott összes fejedelmének és szolgájának Eszter tiszteletére. A tartományoknak pihenőnapokat adott, és királyi módon ajándékokat osztogatott.
19Amikor másodszor gyűjtöttek össze szüzeket, Mordokaj a királyi kapunál ült.
20Eszter nem mondta meg sem a származását, sem azt, hogy melyik néphez tartozik, úgy, ahogy Mordokaj parancsolta neki. Mert Mordokaj szavát Eszter éppúgy megfogadta, mint amikor még a gyámja volt.
21Azokban a napokban pedig, amikor Mordokaj a királyi kapunál ült, megharagudott Bigtán és Teres, a király két udvarmestere, a kapuőrei, és elhatározták, hogy kezet emelnek Ahasvérós királyra.
22Megtudta ezt Mordokaj, és elmondta Eszter királynénak, Eszter pedig elmondta a királynak Mordokaj nevében.
23Kivizsgálták a dolgot, és igaznak találták, ezért mindkettőt felakasztották. Föl is jegyezték ezt a király jelenlétében a Krónikák könyvébe.