---

¹ Ezután megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
² Ezt mondta Jób:
³ Vesszen el az a nap, amelyen születtem, és az az éjszaka, amelyen azt mondták, fiú fogantatott.
⁴ Legyen sötét az a nap, ne törődjék azzal Isten ott fent, fényesség se ragyogjon azon.
⁵ Tartsa fogva azt a sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali sötétség tegye rettenetessé.
⁶ Sűrű sötétség borítsa be azt az éjt! Ne sorolják azt az év napjaihoz, ne számlálják a hónapokhoz.
⁷ Legyen meddő az az éjszaka, ne legyen akkor örvendezés.
⁸ Átkozzák meg azt azok, akik a nappalt átkozzák, akik bátrak felingerelni a leviátánt.
⁹ Sötétüljenek el estéjének csillagai. Hiába várja a világosságot, és ne lássa a hajnalpírt!
¹⁰ Mert nem zárta be anyám méhének ajtaját, és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot.
¹¹ Miért is nem haltam meg születésemkor; miért nem múltam ki, mihelyt kijöttem az anyaméhből?
¹² Miért vettek föl engem térdre és emlőkre, hogy szopjak?
¹³ Most feküdhetnék, és nyugalmam volna, aludnék, és akkor nyugton pihenhetnék
¹⁴ a föld királyaival és tanácsosaival, akik kőhalmokat építettek maguknak,
¹⁵ vagy a fejedelmekkel, akiknek aranyuk van, akik ezüsttel töltik meg házaikat.
¹⁶ Miért nem lettem olyan, mint az elásott, elvetélt magzat, mint a világosságot sem látott kisdedek?
¹⁷ Ott megszűnik a gonoszok fenyegetése, és ott megnyugszanak mind, akiknek ellankadt az erejük.
¹⁸ A foglyok ott mind nyugalmat lelnek, nem hallják szorongatóik hangját.
¹⁹ Egyenlő ott kicsiny és nagy, és a szolga szabad az urától.
²⁰ Miért is ad Isten világosságot a nyomorultnak, és életet a keseredett szívűeknek,
²¹ akik a halált várják, de nem jön az, pedig szorgalmasabban keresik, mint az elrejtett kincset,
²² akik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, amikor megtalálják a koporsót;
²³ vagy a férfinak, aki útvesztőbe jutott, és akit Isten körbekerített?
²⁴ Mert kenyerem gyanánt van sóhajtozásom, és kiáltásaim ömlenek, mint a habok.
²⁵ Mert amitől nagyon rettegtem, az szakadt rám, és amitől féltem, az esett meg velem.
²⁶ Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyugtalanság jön rám.