---

¹ Azután láttam, hogy a boltozaton, amely a kerúbok feje fölött volt, egy trón látványa tűnt föl, mint valami zafírkő.
² Ekkor az ÚR így szólt a gyolcsba öltözött férfinak: Menj be a kerekek közé, a kerúbok alá, és töltsd meg mindkét markodat égő parázzsal onnan a kerúbok közül, és szórd a városra! Be is ment a szemem láttára.
³ A kerúbok a templomtól jobbra álltak, amikor a férfi bement, és felhő töltötte be a belső udvart.
⁴ Akkor fölszállt az ÚR dicsősége a kerúbról a templom küszöbénél, és a templom megtelt a felhővel, az udvar pedig betelt az ÚR dicsőségének fényességével.
⁵ A kerúbok szárnyainak hangja elhallatszott a külső udvarig, mint a mindenható Isten hangja, amikor beszél.
⁶ Amikor azt parancsolta a gyolcsba öltözött férfinak: Végy tüzet a kerekek közül, a kerúbok közül – akkor az bement, és a kerék mellé állt.
⁷ Az egyik kerúb kinyújtotta a kezét a tűz felé, mely a kerúbok között volt, vett belőle, és a gyolcsba öltözött férfi markába tette, aki elvette azt, és kiment.
⁸ A kerúbok szárnyai alatt emberi kéz formája látszott.
⁹ Láttam, hogy íme, négy kerék volt a kerúbok mellett. Egyik kerék az egyik kerúb mellett, a másik kerék a másik kerúb mellett, és olyanok voltak a kerekek, mintha drágakőből lennének.
¹⁰ Mind a négynek ugyanolyan formája volt, mintha az egyik kerék a másik kerék közepében volna.
¹¹ Jártukban mind a négy oldaluk felé tudtak menni, nem fordultak meg menet közben, hanem amerre az első fordult, arra mentek, nem fordultak meg menet közben.
¹² Egész testük és hátuk, kezeik és szárnyaik meg a kerekek körös-körül tele voltak szemekkel, mind a négy kerekükön.
¹³ Hallottam, hogy a kerekeket forgó kerekeknek nevezték a fülem hallatára.
¹⁴ Négy arca volt mindegyiknek. Az első kerúbarc, a második emberarc, a harmadik oroszlánarc és a negyedik sasarc volt.
¹⁵ És fölemelkedtek a kerúbok. Ez volt az az élőlény, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam.
¹⁶ Amikor a kerúbok jártak, a kerekek is jártak mellettük, amikor pedig a kerúbok fölemelték a szárnyaikat, hogy fölemelkedjenek a földről, a kerekek sem fordultak el, mellettük maradtak.
¹⁷ Ha azok álltak, ezek is álltak, és ha azok fölemelkedtek, ezek is fölemelkedtek velük, mert az élőlény lelke volt bennük.
¹⁸ Akkor elvonult az ÚR dicsősége a templom küszöbétől, és a kerúbok fölött állt meg.
¹⁹ A kerúbok pedig fölemelték szárnyaikat, a szemem láttára fölemelkedtek a földről, és kimentek, és a kerekek is mellettük voltak. Majd megálltak az ÚR háza keleti kapujának bejáratánál, és Izráel Istenének dicsősége ott volt fölöttük.
²⁰ Ez az az élőlény, amelyet Izráel Istene alatt láttam a Kebár-folyó mellett, és fölismertem, hogy ők kerúbok.
²¹ Négy arca volt mindegyiknek, és négy szárnya volt mindegyiknek, és szárnyaik alatt emberi kézhez hasonló volt.
²² Arcuk formája ugyanolyan volt, mint azoknak az arca, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam. Alakjuk és ők maguk is ugyanolyanok voltak. Mindegyik az arca irányába haladt.