1Te pedig, embernek fia, prófétálj Góg ellen, és ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: „Íme, ellened megyek, Góg, aki Rós, Mesek és Tubal fejedelme vagy!
2Igazgatlak és vezetgetlek, elhozlak messze északról, és elviszlek Izráel hegyeire.
3Kiütöm íjadat bal kezedből, és kihullatom nyilaidat jobb kezedből.
4Izráel hegyein esel el, te és egész sereged és a népek, amelyek veled lesznek. Mindenféle ragadozó madárnak és mezei vadnak adlak eledelül.
5A nyílt mezőn esel el, mert én szóltam – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
6Tüzet bocsátok Magógra és azokra, akik biztonságban laknak a szigeteken, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR.
7Megismertetem szent nevemet népem, Izráel között, s többé nem hagyom meggyalázni szent nevemet. Akkor megtudják a népek, hogy én, az ÚR, szent vagyok Izráelben!
8Íme, eljön és meglesz – ezt mondja az én Uram, az ÚR – ez az a nap, amelyről szóltam.
9Kimennek majd Izráel városainak a lakói, tüzet gyújtanak, és elégetik a fegyvereket: a kis és nagy pajzsokat, az íjakat, a nyilakat, a buzogányokat és dárdákat, és hét esztendeig tüzelnek velük.
10Nem kell fát hordaniuk a mezőről, az erdőkből sem vágnak ki, hanem a fegyverekkel tüzelnek. Zsákmányt ejtenek zsákmányolóiktól, s prédát szereznek prédálóiktól – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
11Azon a napon temetőhelyet adok Gógnak Izráelben, a Vándorok völgyét a tengertől keletre, ez fogja elzárni a vándorok útját. Ott temetik el Gógot egész sokaságával együtt, és ezért nevezik azt Góg sokasága völgyének.
12Hét álló hónapig temeti majd őket Izráel háza, hogy megtisztítsa az országot.
13Temetni fog az ország egész népe, s ez dicsőségükre lesz azon a napon, amelyen megdicsőítem magamat – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
14Férfiakat választanak, akik állandóan járják az országot, hogy eltemessék azt a vándor népet, azokat, akik még a föld színén maradtak, hogy megtisztítsák az országot. Hét hónap múlva indulnak el keresni.
15Ezek a járőrök bejárják az országot, és ha emberi csontokat látnak, jelt állítanak melléje, míg a sírásók el nem temetik azt a Góg sokaságának völgyében.
16Még az egyik városnak is Hamóna lesz a neve. Így tisztítják meg az országot.
17Te pedig, embernek fia – így szól az ÚR –, mondd ezt a madaraknak, mindenféle szárnyasnak és minden mezei vadnak: Gyűljetek össze, és jöjjetek el, seregeljetek össze mindenfelől az én véresáldozatom köré, mert én nagy áldozatot szerzek nektek Izráel hegyein. Egyetek húst, és igyatok vért!
18A vitézek húsát egyétek, és a föld fejedelmeinek a vérét igyátok! Básánban hízott kosok, bárányok, bakok és bikák ezek mindnyájan.
19Kövéret esztek jóllakásig, és vért isztok megrészegedésig az én véresáldozatomból, amelyet készítek nektek.
20Jóllaktok asztalomnál lovakkal és lovasokkal, vitézekkel és mindenféle harcossal – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
21Megmutatom dicsőségemet a népek között, és a népek mind meglátják ítéletemet, amelyet cselekedtem, és kezemet, amelyet rájuk vetettem.
22Megtudja majd Izráel háza, hogy én, az ÚR vagyok az ő Istenük attól a naptól fogva és azután is.
23És megtudják majd a népek, hogy bűne miatt vitetett fogságra Izráel háza, mivel elpártolt tőlem, és én elrejtettem arcomat tőle. Ezért ellenségei kezébe adtam őt, és mindnyájan fegyvertől hullottak el.
24Tisztátalanságuk és bűneik szerint cselekedtem velük, amikor elrejtettem arcomat előlük.
25Azért így szól az én Uram, az ÚR: Most már hazahozom Jákób foglyait, és megkegyelmezek Izráel egész házának, s féltő szeretetre gyúlok szent nevemért.
26Elfelejtik majd gyalázatukat és minden hűtlenségüket, amellyel vétkeztek ellenem, és biztonságban laknak majd földjükön, és senki sem rettenti meg őket.
27Amikor visszahozom őket a népek közül, és összegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megmutatom rajtuk szentségemet sok nép szeme láttára.
28Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR, az ő Istenük, aki fogságba vittem őket a népek közé, de majd összegyűjtöm őket országukba, és senkit közülük többé ott nem hagyok.
29Többé nem rejtem el előlük arcomat, mivel kiöntöm lelkemet Izráel házára – ezt mondja az én Uram, az ÚR.