1A tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az ÚR szava:
2Embernek fia! Kezdj siratóéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról, és ezt mondd neki: „Nemzetek fiatal oroszlánja voltál, olyan voltál, mint egy tengeri szörnyeteg, úgy emelkedtél ki folyóidból, megháborítottad lábaddal a vizeket, és fölzavartad folyóikat.
3Így szól az én Uram, az ÚR: Ezért kivetem rád hálómat sok nép serege által, és kihúzlak téged varsámban.
4Földre terítelek, nyílt mezőre vetlek, rád hozom az ég minden madarát, és jóllakatom belőled az egész föld állatait.
5Húsodat a hegyekre vetem, és betöltöm a völgyeket tetemeddel.
6Megitatom a földet kiáradó véreddel, egészen a hegyekig, és megtelnek belőled a patakmedrek.
7Amikor kioltom életedet, beborítom az eget, és elsötétítem csillagait. A napot felhőbe borítom, és nem fénylik a hold fénye.
8Minden égitestet elsötétítek miattad az égen, és sötétséget bocsátok országodra – ezt mondja az én Uram, az ÚR.”
9Sok nép szívét megdöbbentem, amikor elhíresztelem romlásodat a nemzetek között, olyan országokban, amelyeket nem ismertél.
10Rémületbe ejtek miattad sok népet, és királyaik igen megrettennek miattad, amikor fegyveremet suhogtatom előttük. Bukásod napján mindnyájan szüntelenül remegni fognak az életükért.
11Mert így szól az én Uram, az ÚR: „A babilóni király fegyvere jön rád.
12Földre terítem sokaságodat a vitézek fegyverei által, akik népük között a legkegyetlenebbek. Elpusztítják Egyiptom kevélységét, és elvész minden sokasága.
13Elveszítem minden állatát a nagy vizek mellől, és többé nem zavarja föl azokat ember lába, és állatok patája sem zavarja föl azokat.
14Akkor leülepítem vizeiket, és folyóik olajként fognak folyni – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
15Amikor Egyiptom földjét pusztasággá teszem, teljesen kipusztul az ország, mert megverek minden rajta lakót, hogy megtudják, hogy én vagyok az ÚR.
16Siratóének ez, és sírva énekeljék a népek leányai, sírva énekeljék! Egyiptomról és egész sokaságáról sírva énekeljék – ezt mondja az én Uram, az ÚR.”
17A tizenkettedik esztendőben, az első hónap tizenötödikén így szólt hozzám az ÚR szava:
18Embernek fia! Sírj Egyiptom sokaságán, és vesd le őt az előkelő nemzetek leányaival a föld mélységébe, azokhoz, akik sírba szálltak.
19Kinél lettél volna kedvesebb? Szállj alá, hadd fektessenek a körülmetéletlenek mellé!
20A fegyverrel megöltek között esnek el! Átadatott a fegyvernek, húzták-vonták őt és egész sokaságát.
21Azt fogják mondani róla és segítőiről a hatalmas vitézek a Seol közepéből: alászállottak, itt fekszenek a körülmetéletlenek között azokkal, akiket fegyver ölt meg!
22Ott van Asszíria és egész népe körülötte, a sírokban. Mindnyájukat megölték, fegyvertől hullottak el.
23Sírjaik a legmélyebb sírgödörben vannak, és sírja körül ott van népe is. Mindnyájukat megölték, fegyvertől sebesülten estek el azok, akik félelemben tartották az élők földjét.
24Ott van Élám és egész népe a sírja körül, mindnyájukat megölték, fegyvertől hullottak el. Körülmetéletlenül szálltak alá a föld mélységébe azok, akik félelemben tartották az élők földjét. De most együtt viselik gyalázatukat azokkal, akik a sírba szálltak.
25A megöltek között vetettek neki ágyat, népe sokaságának sírjai körülötte vannak. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyver ölte meg őket, bár félelemben tartották az élők földjét. De most együtt viselik gyalázatukat azokkal, akik sírba szálltak. A megöltek közé vetették őket!
26Ott van Mesek, Tubal és egész sokaságuk, körülötte vannak sírjaik. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyver ölte meg őket, bár félelemben tartották az élők földjét.
27Nem fekhetnek együtt azokkal a vitézekkel, akik a körülmetéletlenek közül estek el, s akik fegyverzetükkel szálltak alá a sírba, és kardjukat a fejük alá tették. Büntetésük csontjaikra is kiterjedt, mert vitézekként félelemben tartották az élők földjét.
28Te is a körülmetéletlenek között törsz össze, és a fegyverrel megöltek mellett fekszel majd.
29Ott van Edóm királyaival és minden fejedelmével, akiket vitézségük ellenére a fegyverrel megöltek közé vetettek. A körülmetéletlenek között fekszenek, azok között, akik sírba szálltak.
30Ott van az összes északi uralkodó és minden szidóni, akik alászálltak a megöltekkel, rettenetes voltuk és vitézségük ellenére megszégyenülve. Körülmetéletlenül fekszenek a fegyverrel megöltek között, és a sírba szállókkal együtt viselik gyalázatukat.
31Látja majd őket a fáraó, és megvigasztalódik egész serege sorsán. Fegyverrel ölték meg a fáraót és egész seregét – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
32Megfélemlítettem általa az élők földjét, és ott kell feküdnie a fáraónak és egész sokaságának a körülmetéletlenek között, a fegyverrel megöltek mellett – ezt mondja az én Uram, az ÚR.