---

¹ Majd így szólt hozzám az ÚR szava:
² Embernek fia, adj elő egy találós mesét, és mondj példabeszédet Izráel házának!
³ Ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: Egy nagy szárnyú, hatalmas sas, melynek hosszú szárnytollai voltak, és amelyet tarka tollazat fedett teljesen, eljött a Libánonra, és letépte a cédrusfa tetejét.
⁴ Gyönge ágainak hegyét letörte, kalmárok földjére vitte, és az árusok városában tette le.
⁵ És vett annak az országnak a magvából, és elvetette egy termékeny mezőbe. Sok víz mellé vitte, és mint egy fűzfát, elültette.
⁶ Ez kisarjadt, és elterülő, alacsony szőlőtőkévé lett. Ágait feléje fordította, gyökerei pedig őalatta voltak. Szőlőtőkévé lett, vesszőket sarjasztott, és indákat növesztett.
⁷ De volt egy másik nagy szárnyú, soktollú, hatalmas sas is, és íme, az a szőlőtőke feléje terjesztette gyökereit, és feléje nyújtotta ágait, hogy az táplálja, és ne a talaj, amelybe ültették.
⁸ Pedig jó földbe, sok víz mellé ültették el, hogy vesszőket hajtson, és gyümölcsöt teremjen, hogy kitűnő szőlőtőke legyen.
⁹ Ezt mondd: „Így szól az én Uram, az ÚR: Vajon jó szerencsés lesz-e? Vajon nem szaggatja-e ki gyökereit, és nem szakítja-e le gyümölcsét úgy, hogy megszáradjon, és ágának minden hajtása elszáradjon? Nem kell hozzá erős kar és sok nép, hogy gyökerestül kitépjék.
¹⁰ Íme, elültették; szerencsés lesz-e? Vagy ha megérinti a keleti szél, nem szárad-e ki teljesen a talajban, amelybe ültették?”
¹¹ Majd így szólt hozzám az ÚR szava:
¹² Ezt mondd a pártütők házának: „Hát nem értitek, hogy mit jelent ez?” Ezt mondd: Íme, eljött a babilóni király Jeruzsálembe, fogta annak királyát és fejedelmeit, és magával vitte őket Babilónba.
¹³ De vett a királyi sarjból, szövetséget kötött vele, és megeskette őt, az ország nagyjait pedig elvitte,
¹⁴ hogy tartósan alacsonyrendű királyság legyen, s hogy föl ne emelkedjék, hanem megtartsa a szövetséget.
¹⁵ De pártot ütött ellene, amikor követeket küldött Egyiptomba, hogy az lovakat és sok hadinépet adjon neki. Vajon szerencsés lesz-e? Vajon megmenekül-e, aki így cselekszik? Aki megszegte a szövetséget, megszabadul-e?
¹⁶ Élek én – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, hogy ott hal meg majd Babilónban, annak a királynak a lakóhelyén, aki őt királlyá tette, akinek esküt tett, de megvetette azt, és akivel szövetséget kötött, de megszegte azt.
¹⁷ Mert nem jön segítségére a fáraó nagy haddal és nagy sereggel, amikor töltést emelnek, és ostromművet építenek sok lélek kiirtására.
¹⁸ De megvetette az esküt, megszegve a szövetséget, pedig íme, kezet adott rá, és mégis megcselekedte mindezeket: így hát nem fog megszabadulni!
¹⁹ Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Élek én, hogy eskümet, melyet megvetett, és szövetségemet, melyet megszegett, fejére olvasom.
²⁰ Kiterjesztem hálómat ellene, és megfogja csapdám. Elviszem őt Babilónba, és ott törvénykezem fölötte gonosz cselekedetei miatt, amelyeket elkövetett ellenem.
²¹ Mindenki, aki megmenekült csapatából, fegyvertől hull el, akik pedig megmaradnak, szétszélednek mindenfelé. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR szóltam.
²² Így szól az én Uram, az ÚR: Én is letörök egy hajtást a magas cédrus tetejéről, és elültetem. Leszakítok egy gyönge ágat felső ágaiból, és elültetem egy magas, kiemelkedő hegyen.
²³ Izráel magas hegyén ültetem el, hogy ágat növesszen, és gyümölcsöt teremjen. Hatalmas cédrussá növekszik, hogy madarak lakjanak rajta. Lombjai árnyékában sokféle szárnyas fog lakni.
²⁴ És megtudja a mező minden fája, hogy én, az ÚR teszem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát pedig magassá. Én szárítom ki a zöldellő fát, és teszem zöldellővé a száraz fát. Én, az ÚR szóltam, és meg is cselekedtem.