---

¹ Jövendölés. Az ÚR igéje szól Hadrák földje ellen, és Damaszkuszra nehezedik. Mert az ÚR szemmel tartja az embereket, Izráel minden törzsét
² és a vele szomszédos Hamátot is, meg Tíruszt és Szidónt, noha igen bölcsek.
³ Várat épített magának Tírusz, és annyi az ezüstje rakásra halmozva, mint a por, és a színaranya, mint az utcák sara.
⁴ Íme, szegénnyé teszi őt az Úr, és beledönti hatalmát a tengerbe, őt magát pedig tűz emészti meg.
⁵ Meglátja ezt Askelón, és megretten, Gáza nagyon megrendül, és Ekrón is, mert megszégyenül reménységében. Kivész a király Gázából, és Askelón lakatlan marad.
⁶ Asdódban semmirekellő nép lakik, és megtöröm a filiszteusok kevélységét.
⁷ Eltávolítom a vért a szájukból, és utálatosságaikat fogaik közül, de Istenünké lesz a maradékuk. Olyan lesz, mint Júda egy törzse, az Ekrónból valók pedig olyanok lesznek, mint a jebúsziak.
⁸ Táborba szállok házam védelmére az ide-oda kóborlók ellen, és nem tör rá többé a sarcoló, mert most szemmel tartom őt!
⁹ Örülj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Íme, Királyod jön hozzád, aki igaz és szabadító, alázatos, és szamárháton ül, nőstény szamár csikóján.
¹⁰ Kiirtja a harci szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálemből, kivész a harci íj is. Békességet hirdet a népeknek, az egyik tengertől a másik tengerig uralkodik, és a folyamtól a föld határáig.
¹¹ A veled való szövetség véréért kiengedem foglyaidat a kútból, amelyben nincs víz.
¹² Térjetek vissza az erődbe, reménykedő foglyok! Ma ki is hirdetem nektek: Kétszeresen megfizetek neked!
¹³ Mert kifeszítem Júdát magamnak, mint egy íjat, és megtöltöm Efraimmal. Fölindítom fiaidat, Sion, a görögök fiai ellen, és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.
¹⁴ Akkor megjelenik fölöttük az ÚR, és kirepül nyila, mint a villámlás. Az én Istenem, az ÚR kürtöt fúj, és délről forgószélben nyomul előre.
¹⁵ A Seregek URa megoltalmazza őket. Megemésztik és megtapossák a parittyaköveket, isznak és zajonganak, mintha bort ittak volna, megtelnek, mint a kehely, és mint az oltár sarkai.
¹⁶ Megsegíti őket az ÚR, az ő Istenük azon a napon, ő tereli népét, mint egy nyájat; és mint a korona ékkövei, úgy ragyognak földjén.
¹⁷ Ó, mily nagy az ő jósága, és mily nagy az ő szépsége! Bőven ellátja gabonával az ifjakat és musttal a leányokat.