1Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszédei. Prófécia, melyet ő Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak mondott.
2Minden embernél tudatlanabb vagyok, és nincs bennem emberi értelem.
3Nem tanultam bölcsességet, de a Szent tudományát ismerem.
4Ki ment föl az égbe, és ki szállt le onnan? Ki fogta össze markába a szelet? Ki kötötte köntösébe a vizet? Ki szabta meg a föld minden határát? Tudod-e, mi a neve, és mi a fiának neve?
5Istennek minden beszéde igen tiszta, és pajzsa ő a hozzá folyamodóknak.
6Ne tégy hozzá beszédéhez, hogy meg ne feddjen téged, és hazuggá ne légy.
7Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem!
8A hiábavaló és hazug beszédet messze távolítsd tőlem. Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem: táplálj engem hozzám illő eledellel,
9hogy megelégedve meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az ÚR? Szegénységre se hagyj jutnom, hogy ne lopjak, és meg ne vessem Istenem nevét!
10Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, hogy meg ne átkozzon, és bűnhődnöd ne kelljen.
11Van olyan népség, amelyik átkozza apját, és anyját sem áldja.
12Van olyan népség, amely tisztának tartja magát, pedig rútságából nem tisztult meg.
13Van olyan népség, amely kevély szemű, és tekintetét magasra emeli!
14Van olyan népség, amelyiknek fogai fegyverek, és amelynek zápfogai kések, hogy fölfalják a szegényeket e földről, és a szűkölködőket az emberek közül.
15Két lánya van a piócának: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négyen nem mondják, hogy elég:
16a sír és a meddő asszony, a föld, mely nem telik meg vízzel, és a tűz, amely sosem mondja: elég!
17Aki kicsúfolja apját, vagy megelégeli az anyja iránti engedelmességet, annak szemét kivájják a völgyben lévő hollók, és megeszik a sasfiókák.
18E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19a sas útját az égben, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.
20Ilyen a parázna asszony útja: eszik, azután megtörli száját, és azt mondja: „Nem tettem semmi rosszat.”
21Három dolog miatt rendül meg a föld, és négyet nem szenvedhet el:
22a szolgát, ha uralkodik, a bolondot, mikor jóllakik kenyérrel,
23a gyűlölt asszonyt, ha mégis férjhez megy, és a szolgálót, ha asszonya örököse lesz.
24Van négy apró állat a földön, amelyek mégis nagyon bölcsek:
25a hangyák népe erőtlen, mégis megkeresik nyáron a maguk táplálékát;
26a mormoták népe nem hatalmas, mégis kősziklára építik házukat;
27a sáskáknak nincs királyuk, mégis mindnyájan szép rendben vonulnak ki;
28a gyíkot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29Hárman vannak, akik szépen járnak, sőt négyen, akik jól haladnak:
30az oroszlán, amely hatalmas a vadak között, és nem fut el senki elől;
31a harcra fölszerszámozott ló vagy a kecskebak és a serege élén álló király.
32Ha olyan bolond voltál, hogy fölfuvalkodtál, vagy gonoszt terveztél, tedd szádra a kezedet.
33Mert aki tejet köpül, vajat csinál; és aki erősen fújja ki az orrát, vért hoz ki belőle; aki pedig haragot szít, az viszályt kelt.