1Józsué korán reggel fölkelt, elindultak Sittímből, és eljutottak a Jordánhoz ő meg Izráel fiai mindnyájan. Ott töltötték az éjszakát, mielőtt átkeltek volna.
2Három nap múlva pedig az elöljáróik végigmentek a táboron,
3és ezt parancsolták a népnek: Mihelyt meglátjátok az ÚR, a ti Istenetek szövetségének ládáját és a Lévi nemzetségéből való papokat, akik hordozzák, ti is induljatok el a helyetekről, és menjetek utána.
4De legyen köztetek és aközött mintegy kétezer könyöknyi távolság. Ne menjetek közel hozzá, így ismeritek meg majd az utat, amelyen mennetek kell, hiszen nem jártatok még soha ezen az úton.
5Józsué pedig azt mondta a népnek: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap az ÚR csodákat tesz köztetek.
6A papoknak is szólt Józsué: Vegyétek föl a szövetség ládáját, és vonuljatok a nép előtt. Fölvették azért a szövetség ládáját, és mentek vele a nép előtt.
7Az ÚR pedig ezt mondta Józsuénak: Ezen a napon kezdelek fölmagasztalni egész Izráel szeme előtt, hogy megtudják, hogy veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam.
8Te azért ezt parancsold a papoknak, akik a szövetség ládáját hordozzák: Amikor odaértek a Jordán vizének széléhez, álljatok meg a Jordánban.
9Ekkor azt mondta Józsué Izráel fiainak: Jöjjetek ide, és halljátok meg az ÚRnak, Isteneteknek szavait!
10És ezt mondta Józsué: Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek, és hogy bizonyosan elűzi előletek a kánaániakat, hettitákat, hivvieket, perizzieket, girgásiakat, emóriakat és jebúsziakat:
11íme, az egész föld Urának szövetségládája előttetek megy át a Jordánon!
12Most tehát válasszatok magatoknak tizenkét férfit Izráel törzseiből, egy-egy férfit egy-egy törzsből.
13És mihelyt megnyugszanak a Jordán vizében a papok lábai, akik az ÚRnak, az egész föld Urának ládáját hordozzák, a Jordán vize kettéválik, és a fölülről lefolyó víz megáll egy tömegben.
14Akkor megindult a nép a sátraiból, hogy átkeljen a Jordánon, és a papok, a szövetség ládájának hordozói a nép előtt,
15és amint a láda hordozói a Jordánhoz értek, és a ládát hordozó papok bemártották lábukat a víz szélébe (a Jordán pedig az egész aratási idő alatt túláradt a medrén),
16megállt a víz, amely felülről folyt lefelé, és egy tömegben állt, jó messzire, Ádám városánál, amely Cáretán mellett van. A pusztai tenger, a Sós-tenger felé lefolyó víz pedig egészen elfutott; így kelt át a nép Jerikóval szemben.
17A papok pedig, az ÚR szövetségládájának hordozói ott álltak szárazon a Jordán közepében rendíthetetlenül mindaddig, amíg az egész nép teljesen átkelt a Jordánon. Az egész Izráel szárazon ment át.