1(3) Mindezt megfontoltam a szívemben, és megértettem, hogy az igazak és a bölcsek és minden cselekedetük is Isten kezében van. Szeretet is, gyűlölet is következhet, de nem tudják az emberek, mi vár rájuk.
2(4) Minden megeshet mindenkivel: ugyanaz eshet meg az igazzal és a gonosszal, a jóval, a tisztával vagy a tisztátalannal, azzal, aki áldozik, és azzal is, aki nem áldozik, a jóval és a bűnössel egyaránt, azzal, aki esküszik, és azzal is, aki fél esküdni.
3(5) Az ég alatt való minden dologgal az a baj, hogy mindenkit ugyanaz érhet. Az emberek fiainak szíve tele van gonoszsággal, és amíg élnek, szívükben mindenféle bolondság lakik, végül pedig a halottak közé jutnak.
4(6) Mert mindenkinek van reménysége, aki az élők közé tartozik. Mert jobb az élő kutya, mint a döglött oroszlán.
5(7) Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és jutalmuk sincs többé, mivel még az emléküket is elfelejtik.
6(8) Szeretetük, gyűlöletük és vágyaik is immár mind elmúltak, és többé nincs semmi részük abban, ami a nap alatt történik.
7(9) Edd hát csak örömmel kenyeredet, és igyad jó szívvel borodat, mert immár kedvesek Istennek a cselekedeteid!
8(10) Ruháid legyenek mindig fehérek, és fejedről ne hiányozzon az olaj.
9(11) Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, hiábavaló életedben, amelyet Isten adott neked a nap alatt, hiábavaló életed minden napján, mert ez az osztályrészed életedben és munkádban, mellyel fáradozol a nap alatt.
10(12) Ami kezed ügyébe kerül, vidd véghez erőd szerint, mert nem lesz cselekvés, megfontolás, tudás és bölcsesség a holtak hazájában, ahová mész.
11(13) Még azt is láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsak győznek a futásban, és nem az erőseké a diadal, nem a bölcseké a kenyér, nem az okosaké a gazdagság, és nem a tudósoké a jóindulat. Mert minden a maga ideje és sorsa szerint történik.
12(14) Az ember nem ismeri a számára kijelölt időt. Amint a halakat kifogja a veszedelmes háló, és amint a madarakat tőrbe ejtik, úgy ejtik el az emberek fiait a gonosz idején, amikor az hirtelen rájuk tör.
13(15) Ezt is nagy bölcsességnek láttam a nap alatt:
14(16) Volt egy kicsiny város, és abban egy kevés ember. És eljött az ellenség: egy hatalmas király, aki körülvette, és nagy ostromművet épített ellene.
15(17) De találtak a városban egy szegény embert, aki bölcs volt, és bölcsességével megszabadította a várost, ám senki sem emlékezett meg arról a szegény emberről.
16(18) Akkor azt mondtam: jobb a bölcsesség, mint az erő, de a szegény bölcsességét lenézik, és beszédét nem hallgatják meg.
17(19) A bölcsek nyugodt beszédére kell inkább hallgatni, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltására.
18(20) Jobb a bölcsesség a harci szerszámoknál, de egy bűnös sok jót leronthat.