---

¹ Kiment pedig Dina, Leának leánya, akit Jákóbnak szült, hogy meglátogassa annak a földnek leányait.
² És meglátta őt Sikem, a hivvi Hamórnak, az ország fejedelmének fia, és elragadta őt, és vele hált, és erőszakot tett rajta.
³ És teljes szívéből ragaszkodott Dinához, Jákób leányához, és megszerette a leányt, és szívhez szólóan beszélt vele.
⁴ Szólt pedig Sikem az atyjának, Hamórnak: Vedd nekem feleségül ezt a leányt!
⁵ És meghallotta Jákób, hogy megszeplősítette a lányát, Dinát. Fiai pedig a mezőn voltak a jószággal, azért veszteg maradt Jákób, míg azok megjöttek.
⁶ És kiment Hamór, Sikem atyja Jákóbhoz, hogy beszéljen vele.
⁷ Jákób fiai pedig megjöttek a mezőről, és amikor meghallották a dolgot, elkeseredtek, és nagy haragra lobbantak azért, hogy csúfságot tett Izráelben azzal, hogy Jákób leányával hált, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.
⁸ És így szólt nekik Hamór: Fiam, Sikem teljes szívéből szereti a leányotokat, kérlek, adjátok hozzá feleségül,
⁹ és kerüljetek velünk sógorságba: a ti leányaitokat adjátok nekünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak.
¹⁰ Lakjatok velünk, a föld előttetek van. Lakjátok, és kereskedjetek rajta, szerezzetek birtokot benne.
¹¹ Sikem is mondta Dina atyjának és az ő bátyjainak: Hadd találjak kedvet előttetek, és bármit mondotok nekem, megadom!
¹² Akármilyen nagy jegyadományt és ajándékot kívántok, megadom, ahogy kéritek, csak adjátok nekem a leányt feleségül!
¹³ Jákób fiai pedig álnokul feleltek Sikemnek és Hamórnak, az atyjának. Azért szóltak így, mivel megszeplősítette Dinát, az ő húgukat.
¹⁴ Azt mondták nekik: Nem tehetjük, hogy húgunkat körülmetéletlen férfiúnak adjuk, mert ez nekünk gyalázat volna.
¹⁵ Csak úgy egyezünk meg veletek, ha hasonlókká lesztek hozzánk: ha minden férfi körülmetélkedik közületek.
¹⁶ Így a mi leányainkat nektek adjuk, a ti leányaitokat pedig elvesszük, veletek lakunk, és egy néppé leszünk.
¹⁷ Ha pedig nem hallgattok reánk, hogy körülmetélkedjetek, vesszük a leányunkat, és elmegyünk.
¹⁸ És tetszett azoknak beszéde Hamórnak és Sikemnek, a Hamór fiának.
¹⁹ Nem is halasztotta az ifjú a dolog véghezvitelét, mert igen szerette Jákób leányát. Neki pedig atyja háza népe között mindenkinél nagyobb becsülete volt.
²⁰ Elment azért Hamór és fia, Sikem a városuk kapujába, és így szóltak városuk férfiaihoz:
²¹ Ezek az emberek békességesek velünk, hadd lakjanak e földön, és kereskedjenek benne, mert íme, e föld elég tágas nekik. Leányaikat vegyük magunknak feleségül, és a mi leányainkat adjuk nekik feleségül.
²² De csak úgy egyeznek bele e férfiak, hogy velünk lakjanak, és egy néppé legyenek velünk, ha minden férfiú körülmetélkedik közöttünk, ahogy ők is körül vannak metélve.
²³ Nyájaik, jószáguk és minden barmuk nem a mieink lesznek-e? Csak egyezzünk meg velük, akkor velünk laknak.
²⁴ És engedett Hamórnak és Sikemnek, a fiának mindenki, aki a városa kapuján kijárt, és körülmetélkedett minden férfi, aki az ő városa kapuján kijárt.
²⁵ És harmadnapon, amikor ők a seb fájdalmában voltak, Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dina bátyjai, fegyvert ragadtak, és elszántan a városra törtek, és minden férfit megöltek.
²⁶ Hamórt és fiát, Sikemet fegyver élére hányták, és elvitték Dinát Sikem házából, és elmentek.
²⁷ Jákób fiai átgázoltak a megölteken, és feldúlták a várost, mivel megszeplősítették húgukat.
²⁸ Elvitték a juhaikat, barmaikat, szamaraikat és azt, ami a városban és a mezőn volt.
²⁹ És minden vagyonukat, minden gyermeküket és feleségeiket foglyul ejtették, és elraboltak mindent, ami a házakban volt.
³⁰ Ekkor így szólt Jákób Simeonnak és Lévinek: Megháborítottatok engem, és utálatossá tettetek e föld lakói előtt, a kánaániak és a perizziek előtt. Én csak kevesedmagammal vagyok, és ha összegyűlnek ellenem, levágnak, és elvesztenek engem, egész házam népével együtt.
³¹ Azok pedig ezt felelték neki: Hát úgy kellett-e bánni a húgunkkal, mint tisztátalan személlyel?