---

¹ Ha azért van Krisztusban vigasztalás, ha van szeretetteljes bátorítás, ha van Lélekben való közösség, ha van irgalom és könyörületesség,
² teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek,
³ semmit sem cselekedve versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartva magatoknál.
⁴ Ne keresse senki a maga hasznát, hanem mindenki legyen tekintettel a másikra is.
⁵ Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt,
⁶ aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,
⁷ hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.
⁸ És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.
⁹ Ezért Isten is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való,
¹⁰ hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké,
¹¹ és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
¹² Azért, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak jelenlétemben, hanem sokkal inkább most távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
¹³ mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a véghezvitelt tetszése szerint.
¹⁴ Zúgolódás és kételkedés nélkül tegyetek mindent,
¹⁵ hogy feddhetetlenek és tiszták legyetek, Isten szeplőtlen gyermekei az elferdült és elvetemedett nemzedékben, akik között ragyogtok, mint a csillagok a világban,
¹⁶ az élet beszédéhez ragaszkodva, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába.
¹⁷ De ha kiontatom is italáldozatként hitetek áldozatában és szolgálatában, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal.
¹⁸ Ugyanígy ti is örüljetek, örüljetek velem együtt.
¹⁹ Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan elküldöm hozzátok, hogy dolgaitokról értesülve én is felviduljak.
²⁰ Mert nincs senkim, aki hozzá hasonló lelkületű lenne, és igazán szívén viselné dolgaitokat.
²¹ Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Jézus Krisztusét.
²² Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy úgy szolgált együtt velem az evangélium ügyében, mint atyjával a gyermek.
²³ Azt remélem, hogy mihamarabb elküldöm, mihelyt meglátom, hogyan alakulnak dolgaim.
²⁴ De bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar elmegyek.
²⁵ De szükségesnek tartottam, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet, munkatársamat és bajtársamat, aki, mint a ti küldöttetek, szükségeimben szolgálatomra volt,
²⁶ mivel nagyon vágyott mindnyájatok után, és nyugtalankodott, mert meghallottátok, hogy betegeskedik.
²⁷ Mert bizony halálosan beteg volt, de Isten könyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy szomorúságomra szomorúság ne jöjjön.
²⁸ Sietve útnak indítottam tehát, hogy viszontlássátok, és örüljetek, és nekem is kisebb legyen a szomorúságom.
²⁹ Fogadjátok őt az Úrban teljes örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket,
³⁰ mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, amikor életét kockáztatta, hogy a nekem tett szolgálattal kárpótolja hiányotokat.