1 Dávid pedig ezt az éneket mondta az ÚRnak azon a napon, amikor az ÚR megszabadította minden ellenségének kezéből és Saul kezéből is.

2 Ezt mondta: Az ÚR az én kősziklám, kőváram és szabadítóm.

3 Isten az én erősségem, őbenne bízom. Pajzsom ő és üdvösségem szarva, erősségem és oltalmam. Üdvözítőm, aki megszabadít az erőszakosságtól.

4 Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

5 Mert a halál hullámai vettek körül, az istentelenség árjai rettentettek engem.

6 A Seol kötelei vettek körül, és a halál tőrei meredtek ellenem.

7 Szükségemben az URat hívtam, és Istenemhez kiáltottam. Meghallotta lakóhelyéről szavamat, és kiáltásom eljutott a fülébe.

8 Akkor megrendült és rengett a föld, az ég alapjai inogtak és megrendültek, mert ő haragra gyúlt.

9 Füst szállt föl orrából és emésztő tűz szájából, parázs izzott benne.

10 Lehajtotta az eget, és leszállt, és homály volt lába alatt.

11 A kerúbon ment és röpült, és a szelek szárnyán tűnt föl.

12 Sötétségből sátrakat emelt maga körül, szakadó esőből, sűrű fellegekből.

13 Az előtte levő fényözönből parázsló tűz izzott.

14 Mennydörgött az ÚR az égben, és a Magasságos hangot adott.

15 Kilőtte nyilait, és szétszórta azokat, cikáztak villámai.

16 Láthatóvá vált a tenger medre, és a világ alapjai felszínre kerültek az ÚR feddésétől és orra haragos szelétől.

17 Lenyúlt a magasságból, és fölvett, a mélységes vizekből kihúzott engem.

18 Hatalmas ellenségeimtől megmentett; gyűlölőimtől, akik erősebbek voltak nálam.

19 Rám törtek nyomorúságom napján, de az ÚR az én támaszom volt.

20 Tágas térre vitt ki engem, megszabadított, mert jóakaróm ő.

21 Igazságom szerint fizetett meg nekem az ÚR, kezem tisztasága szerint jutalmazott meg.

22 Hiszen megőriztem az ÚR útjait, és nem szakadtam el gonoszul Istenemtől.

23 Mert ítéletei mind előttem vannak, és rendeléseitől nem távoztam el.

24 Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a hamisságtól.

25 Ezért megfizet nekem az ÚR igazságom szerint, szeme előtt való tisztaságom szerint.

26 A hűségeshez hűséges vagy, a tökéleteshez tökéletes.

27 A tisztához tiszta vagy, de a dacolóhoz kemény.

28 Segítesz a nyomorult népen, a fölfuvalkodottakat pedig megalázod szemeddel.

29 Te vagy a mécsesem, URam, és az ÚR bevilágít sötétségembe.

30 Mert veled a harci seregen is átrontok, Istenemmel a kőfalon is átugrom.

31 Az Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek.

32 Van-e Isten az ÚRon kívül? Van-e kőszikla kívüle?

33 Isten az én erős kőváram, ő vezérli az igaz útját.

34 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, és magaslatokra állít engem.

35 Ő tanítja kezemet harcra, hogy karom ércíjat feszíthessen.

36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, és kegyelmed naggyá tett engem.

37 Ösvényeimet kiszélesítetted alattam, és bokáim meg nem tántorodtak.

38 Üldözöm ellenségeimet, és elpusztítom őket, nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.

39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel sem kelhetnek, lábam alatt hullanak el.

40 Mert erővel öveztél föl engem a harcra; alám vetetted azokat, akik ellenem támadtak.

41 Megadtad, hogy ellenségeim megfutamodjanak; gyűlölőimet elpusztíthattam.

42 Körbenéztek, de nem volt, aki megszabadítsa őket; az ÚR felé néztek, de nem felelt nekik.

43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, összezúzom, mint az utca sarát, széttaposom őket.

44 Megmentettél népem lázadozásaitól; népek fejévé tettél. Olyan nép szolgál nekem, melyet nem ismertem.

45 Idegen fiak hízelkednek nekem, és egy hallásra engedelmeskednek.

46 Az idegen fiak elbátortalanodnak, és váraikból reszketve jönnek elő.

47 Él az ÚR, áldott az én kősziklám; magasztaltassék Isten, szabadításom kősziklája.

48 Isten az, aki bosszút áll értem, és uralmam alá veti a népeket.

49 Megment ellenségeimtől. Te emelsz föl engem támadóim fölé, és az erőszakosoktól megszabadítasz engem.

50 Dicsérlek ezért, URam, a népek között, és zsoltárt énekelek nevednek.

51 Nagy győzelmet ad királyának, irgalmasságot cselekszik fölkentjével, Dáviddal és magvával mindörökké!