---

¹ Sok ideig tartó háborúskodás támadt Saul háznépe és Dávid háznépe között. Dávid háza egyre feljebb emelkedett, és erősödött, Saul háza pedig egyre lejjebb szállt, és gyöngült.
² Dávidnak fiai születtek Hebrónban. Az elsőszülött Amnón volt a jezréeli Ahinóamtól.
³ A második Kileáb a karmeli Nábál volt feleségétől, Abigailtól, a harmadik Absolon, Maaká fia, aki Gesúr királyának, Talmajnak volt a leánya.
⁴ A negyedik Adónijjá, Haggít fia, az ötödik Sefatjá, Abitál fia.
⁵ A hatodik Jitreám Eglától, Dávid feleségétől. Ezek születtek Dávidnak Hebrónban.
⁶ Amíg tartott a háborúskodás Saul háza és Dávid háza között, Abnér igen ragaszkodott Saul háza népéhez.
⁷ De volt Saulnak egy Ricpá nevű másodfelesége, aki Ajjá leánya volt. Egyszer azt mondta Ísbóset Abnérnak: Miért mentél be apám másodfeleségéhez?
⁸ Abnér nagy haragra gerjedt Ísbóset szavai miatt, és azt mondta: Hát júdai kutyafej vagyok én? Én most nagyon irgalmasan bántam apádnak, Saulnak a házával, az ő atyafiaival és rokonságával, és nem adtalak Dávid kezébe. És te mégis reám fogod ennek az asszonynak a vétkét?
⁹ Úgy cselekedjék Isten Abnérral most és ezután is, hogy én is aszerint teszek vele, ahogy az ÚR megesküdött Dávidnak:
¹⁰ Elveszem a királyságot Saul házától, és megerősítem Dávid trónját Izráelben és Júdában, Dántól fogva egészen Beérsebáig.
¹¹ Ő erre semmit sem mert felelni Abnérnak, mivel nagyon félt tőle.
¹² Akkor követeket küldött Abnér Dávidhoz a maga nevében ezzel az üzenettel: Vajon kié az ország? Köss velem szövetséget, és íme, az én erőm is temelletted lesz, hogy egész Izráelt hozzád hajlítsam.
¹³ Dávid így felelt neki: Jó, szövetséget kötök veled. De egy dolgot kérek tőled, mégpedig azt, hogy addig ne lásd arcomat, amíg el nem hozod nekem Míkalt, Saul leányát, amikor ide akarsz jönni színem elé.
¹⁴ Akkor Dávid követeket küldött Ísbósethez, Saul fiához, akik ezt mondták: Add vissza a feleségemet, Míkalt, akit száz filiszteus előbőrével jegyeztem el magamnak!
¹⁵ Erre elküldött érte Ísbóset, és elvetette őt a férjétől, Paltiéltól, Lais fiától.
¹⁶ Vele ment a férje is, és sírva követte őt Bahúrimig. Ott azt mondta neki Abnér: Eredj vissza! És ő visszatért.
¹⁷ Azután Abnér azt mondta Izráel véneinek: Immár régtől fogva kívántátok, hogy Dávid a királyotok legyen.
¹⁸ Most hát vigyétek véghez, mert az ÚR szólt így Dávidnak: Szolgám, Dávid keze által szabadítom meg népemet, Izráelt a filiszteusok kezéből és minden ellenségének a kezéből.
¹⁹ Azután beszélt Abnér Benjámin nemzetségével is, és elment Abnér Dávidhoz is Hebrónba, hogy jelentse neki mindazt, ami tetszenék Izráel népének és Benjámin egész nemzetségének.
²⁰ Mikor pedig eljutott Abnér Dávidhoz Hebrónba és vele együtt húsz embere, Dávid megvendégelte Abnért és a vele lévő embereket.
²¹ Ezután azt mondta Abnér Dávidnak: Fölkelek és elmegyek, hogy az egész Izráelt idegyűjtsem az én uram, a király elé, hogy szövetséget kössenek veled, és úgy uralkodj mindnyájunkon, ahogy jónak látod. Ekkor Dávid elbocsátotta Abnért, és ő elment békével.
²² Azután Dávid szolgái és Jóáb jöttek a táborból, és sok prédát hoztak magukkal, de Abnér nem volt már Dávidnál Hebrónban, mert elbocsátotta őt, és békével elment.
²³ Amikor Jóáb és az egész sereg, amely vele volt, megérkezett, tudtára adták Jóábnak: Ide jött Abnér, Nér fia a királyhoz, és ő elbocsátotta, és békével hazatért.
²⁴ Erre bement Jóáb a királyhoz, és azt mondta: Mit cselekedtél? Íme, Abnér hozzád jött, miért bocsátottad el őt, hogy elmehessen?
²⁵ Ismered-e Abnért, Nér fiát? Csak azért jött ide, hogy rászedjen, és kikémlelje kijöveteledet és bemeneteledet, és megtudjon mindent, amit cselekszel.
²⁶ Ezzel Jóáb kiment Dávidtól, de követeket küldött Abnér után, akik visszahozták őt a Szirá kútjától. Dávid azonban nem tudott erről.
²⁷ Amikor visszajött Abnér Hebrónba, félrehívta Jóáb a kapualjba, mintha titokban akarna vele beszélni, és átdöfte ott őt az ötödik oldalbordájánál, és meghalt Aszáélnak, Jóáb testvérének a véréért.
²⁸ Miután megtudta ezt Dávid, így szólt: Ártatlan vagyok én és az én országom mindörökké az ÚR előtt Abnér, Nér fia vérének kiontásában.
²⁹ Szálljon ez Jóáb fejére és atyjának egész háznépére. Ne fogyjon el Jóáb házából a folyásos, a bélpoklos, a mankón járó, és aki fegyver miatt vész el, és a kenyér nélkül szűkölködő.
³⁰ Jóáb és testvére, Abisaj pedig azért ölte meg Abnért, mert megölte a testvérüket, Aszáélt Gibeónban a harcban.
³¹ Dávid azt mondta Jóábnak és az egész vele lévő népnek: Szaggassátok meg ruháitokat, öltözzetek zsákba, és gyászoljátok Abnért! Dávid király pedig a koporsó után haladt.
³² És eltemették Abnért Hebrónban. Akkor fölkiáltott a király, és nagyon sírt Abnér koporsója fölött, és sírt az egész nép is.
³³ A király gyászdalt szerzett Abnér halálára, és ezt mondta: Gaz halállal kellett kimúlnia Abnérnak?
³⁴ Kezed nem volt megkötve, sem lábad béklyóba verve, de úgy vesztél el, mint akit álnokok veszítenek el! És megint siratta őt az egész nép.
³⁵ Azután eljött az egész nép, hogy enni adjanak Dávidnak, amikor még a nap fenn volt, de megesküdött Dávid: Úgy cselekedjék velem Isten most és ezután is, hogy amíg a nap le nem megy, sem kenyeret, sem egyebet nem eszem!
³⁶ Amikor ezt a dolgot az egész nép megtudta, igen tetszett nekik. Szintúgy a többi dolog is, amelyet a király cselekedett, igen tetszett nekik.
³⁷ Megértette azon a napon az egész nép és egész Izráel, hogy nem a királytól eredt, hogy Abnért, Nér fiát megölték.
³⁸ A király azt mondta a szolgáinak: Nem tudjátok-e, hogy nagy fejedelem esett el ma Izráelben?
³⁹ Én pedig bár fölkent király vagyok, de még gyenge. Ezek az emberek, Cerújá fiai, hatalmasabbak nálam. De fizessen meg az ÚR annak, aki gonoszt cselekszik, az ő gonoszsága szerint!