1Ezek Dávid utolsó szavai. Dávidnak, Isai fiának szózata, az igen magasra emelt férfinak szózata, aki Jákób Istenének fölkentje és Izráel énekeinek kedveltje.
2Az ÚR lelke szólt belőlem, és az ő beszéde nyelvem által.
3Izráel Istene szólt, Izráel kősziklája mondta nekem: Aki igazságosan uralkodik az emberek fölött, aki istenfélelemmel uralkodik,
4az olyan, mint a reggel fölkelő nap fénye, mint a felhőtlen reggel; amikor napsugártól, esőtől sarjadzik a fű a földből.
5Nem ilyen-e a házam Isten előtt? Mert örökkévaló szövetséget kötött velem, amelyben minden el van rendezve, és amely állandó. Teljes szabadításom és minden kívánságom belőle sarjad.
6De az istentelenek olyanok mindnyájan, mint a kitépett tövis, melyhez kézzel nem nyúlnak.
7Aki hozzá akar nyúlni, fejszét és rudat ragad, és tűzzel égetik meg a helyszínen.
8Ezek Dávid erős vitézei név szerint: a tahkemóni Jóséb-Basebet, a testőrök vezére, aki egyszer nyolcszáz embert sebesített meg, amikor dárdáját megforgatta.
9Azután Eleázár, aki Ahóhi fiának, Dódónak a fia. Ő egyike a három hősnek, akik Dáviddal voltak, amikor dacoltak a filiszteusokkal, amikor azok összegyülekeztek ott a harcra. Az izráeliták már meghátráltak,
10de ő megállt, és vágta a filiszteusokat mindaddig, amíg el nem fáradt, és a keze a fegyverhez nem ragadt. Nagy szabadulást szerzett az ÚR azon a napon, azután a hadinép is visszatért, de csak fosztogatni.
11Utána következett Sammá, a hárári Ágé fia. Amikor összegyűltek a filiszteusok Lehinél, ahol a szántóföld egy darabja lencsével volt bevetve, a nép pedig megfutamodott a filiszteusok elől,
12akkor ő megállt annak a darab földnek a közepén, megvédte azt, és megverte a filiszteusokat. Így az ÚR nagy szabadítást szerzett.
13A harminc vezér közül is hárman lementek, és aratáskor érkeztek meg Dávidhoz az Adullám barlangjába, mikor a filiszteusok a Refáim-völgyben táboroztak.
14Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig Betlehemnél.
15Dávid vizet kívánt, és azt mondta: Ki hozna nekem inni vizet a betlehemi kútból, amely a kapu előtt van?
16Akkor ez a három vitéz keresztültört a filiszteusok táborán, és vizet merítettek a betlehemi kútból, amely a kapu előtt van, és Dávidhoz vitték. Ő azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az ÚRnak.
17Azt mondta: Távol legyen tőlem, URam, hogy én ilyet tegyek. Vajon azoknak az embereknek a vérét igyam, akik életüket halálra adva mentek el a vízért? És nem akarta meginni. Ezt tette a három hős.
18Abisaj, Jóáb testvére, Cerújá fia volt ennek a háromnak a vezetője, aki háromszáz ember ellen emelte föl a dárdáját, és megölte őket. Ő volt a leghíresebb a három közül.
19A három közül valóban ő volt a leghíresebb, ezért lett ő a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl.
20A kabceéli Benájá, Jójádá fia is vitéz, nagy tehetségű ember volt. Ő ölte meg a móábiak két harcosát. Ugyanő ment le a verembe, és megölte az oroszlánt, amikor egyszer hó esett.
21Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert. Az egyiptomi kezében dárda volt, ő pedig csak egy bottal ment ellene. Kivette az egyiptomi kezéből a dárdát, és a saját dárdájával ölte meg.
22Ezeket cselekedte Benájá, Jójádá fia. Neki is jó híre volt a három erős vitéz között.
23Híres volt ő a harminc között, de a hárommal nem ért föl. Dávid elöljáróvá tette őt a tanácsosok között.
24Aszáél, Jóáb testvére is e harminc közül való, akik a következők voltak: Elhánán, a betlehemi Dódó fia.
25A haródi Sammá; a haródi Eliká.
26A peleti Helec, a tekóai Írá, Ikkés fia.
27Abiezer Anatótból, Mebunnaj Húsából.
28Calmón Ahóhból, Mahraj Netófából.
29Héleb, Baaná fia Netófából; Ittaj, Ríbaj fia a benjámini Gibeából.
30Benájá Pirátónból; Hiddaj a patak mellett levő Gaasból.
31Abial bón Arbából, Azmávet Bahúrimból.
32Eljahbá Saalbónból, Jónátán, Jásén fia.
33Sammá Harárból, Ahiám Arárból, Sárár fia.
34Elifelet, Ahaszbaj fia Maakából; Eliám, Ahitófel fia Gilóból.
35Hecró Karmelből, Paaraj Arbából.
36Jigál Cóbából; Nátán fia, Báni Gádból.
37Az ammóni Celek; Nahraj Beérótból, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója.