---

¹ Saul azt mondta fiának, Jónátánnak és a többi szolgájának, hogy meg kellene ölni Dávidot. De Jónátán, Saul fia nagyon szerette őt.
² Ezért Jónátán elmondta Dávidnak: Apám, Saul azon van, hogy megöljön téged, azért vigyázz magadra holnap reggel. Titkos helyen tartózkodjál, és rejtőzködj el.
³ Én pedig kimegyek, és apám mellett megállok a mezőn, ahol te leszel, és beszélni fogok vele felőled, és meglátom, hogy mint lesz, és tudtodra adom.
⁴ És Jónátán kedvezően nyilatkozott Dávid felől apja, Saul előtt, és azt mondta neki: Ne vétkezzék a király szolgája, Dávid ellen, mert ő nem vétett ellened, sőt szolgálata igen hasznos volt számodra.
⁵ Kockára tette az életét, leterítette a filiszteust, és általa az ÚR nagy szabadulást szerzett egész Izráelnek. Te is láttad ezt, és örültél neki. Miért vétkeznél hát az ártatlan vér ellen, miért ölnéd meg ok nélkül Dávidot?
⁶ Ekkor Saul hallgatott Jónátán szavára, és megesküdött: Él az ÚR, hogy nem ölik meg őt.
⁷ Akkor Jónátán szólt Dávidnak, és elmondta neki mindezt. Majd Dávidot Saulhoz vezette, aki ismét olyan lett hozzá, mint azelőtt volt.
⁸ Amikor pedig a háború ismét megkezdődött, Dávid kivonult, és harcolt a filiszteusok ellen. Nagy vereséget mért rájuk, és azok megfutamodtak előle.
⁹ Az Istentől küldött gonosz lélek azonban megszállta Sault, mikor házában ült dárdájával a kezében. Dávid pedig pengette a hárfát.
¹⁰ Akkor Saul a dárdával a falhoz akarta szögezni Dávidot, de ő félrehajolt Saul elől, és a dárda a falba fúródott. Dávid pedig kifutott, és még azon az éjszakán elmenekült.
¹¹ Ekkor Saul követeket küldött Dávid házához, hogy leselkedjenek utána, és reggel megöljék. De felesége, Míkal tudtára adta ezt Dávidnak. Így szólt hozzá: Ha meg nem mented életedet ma éjjel, holnap megölnek.
¹² És leengedte Míkal Dávidot az ablakon át, ő pedig elfutott és megmenekült.
¹³ Majd fogta Míkal a teráfot, az ágyba fektette, a feje alá kecskeszőrből készült párnát tett, és betakarta lepedővel.
¹⁴ Mikor pedig Saul elküldte a követeket, hogy Dávidot megfogják, azt mondta: Dávid beteg.
¹⁵ Saul ismét elküldte a követeket, hogy megnézzék Dávidot, ezt mondván nekik: Ágyastól is hozzátok elém, hogy megölhessem.
¹⁶ Amikor a követek odamentek, íme, a teráf volt az ágyban, és a fejrész alatt a kecskeszőrből készült párna volt.
¹⁷ Ekkor azt mondta Saul Míkalnak: Milyen dolog az, hogy így becsaptál! Elengedted az ellenségemet, és ő elmenekült. Míkal így felelt: Ő mondta nekem: Bocsáss el, vagy megöllek!
¹⁸ Dávid pedig elfutott és megszabadult. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Ezután elment Sámuellel együtt Nájótba, és ott időztek.
¹⁹ Saulnak ezt megjelentették: Íme, Dávid Nájótban van, Ráma mellett.
²⁰ Erre Saul követeket küldött, hogy Dávidot megfogják. Amint azonban meglátták a próféták seregét, akik prófétáltak, és Sámuelt, aki ott állt mint elöljárójuk, Isten lelke Saul követeire szállt, és ők is prófétáltak.
²¹ Mikor ezt megjelentették Saulnak, más követeket küldött ki, de azok is prófétáltak. Akkor harmadszor is követeket küldött oda Saul, de azok is prófétálni kezdtek.
²² Akkor ő maga ment el Rámába. Amint a nagy kúthoz érkezett, amely Szekúban van, ezt kérdezte: Hol van Sámuel és Dávid? Ezt felelték neki: Nájótban, Ráma mellett.
²³ Elment hát Nájótba, Ráma mellé. De Isten lelke szállt őrá is, és folytonosan prófétált, míg eljutott Nájótba, Ráma mellé.
²⁴ Levette ruháit, és ő is prófétált Sámuel előtt, és ott feküdt meztelenül egész nap és egész éjjel. Ezért mondják: Hát Saul is a próféták között van?