1Azután Dávid házakat építtetett magának a városában, és helyet készített Isten ládájának, és sátrat állított fel neki.
2Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia Isten ládáját, hanem csak a lévitáknak, mert az ÚR őket választotta ki, hogy azt hordozzák és szolgálják örökké.
3Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálembe egész Izráel népét, hogy az ÚR ládáját a helyére vitesse, amelyet számára készített.
4Összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat is.
5Kehát fiainak vezetőjét, Úriélt és százhúsz atyjafiát,
6Merári fiainak vezetőjét, Aszáját és kétszázhúsz atyjafiát,
7Gérsón fiainak vezetőjét, Jóélt és százharminc atyjafiát,
8Elicáfán fiainak vezetőjét, Semaját és kétszáz atyjafiát,
9Hebrón fiainak vezetőjét, Eliélt és nyolcvan atyjafiát,
10Uzzíél fiainak vezetőjét, Ammínádábot és száztizenkét atyjafiát.
11Akkor Dávid hívatta Cádók és Ebjátár papokat, a léviták közül pedig Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semaját, Eliélt és Ammínádábot,
12és ezt mondta nekik: Ti vagytok a léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és vigyétek az ÚRnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, amelyet készítettem számára.
13Minthogy az első alkalommal nem tettétek ezt, az ÚR, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem jártunk el a törvény szerint.
14Megszentelték azért magukat a papok és a léviták, hogy fölvigyék az ÚRnak, Izráel Istenének ládáját.
15Majd a léviták fiai Isten ládáját a rudakkal a vállukra vették úgy, ahogyan Mózes meghagyta az ÚR beszéde szerint.
16És Dávid megparancsolta a léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak oda atyjukfiai közül énekeseket zeneszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és hangosan, nagy örömmel énekeljenek.
17Erre a léviták kiválasztották Hémánt, Jóél fiát és testvérei közül Ászáfot, Berekjáhú fiát és testvéreik, Mérári fiai közül Étánt, Kúsájáhú fiát.
18Velük együtt másodrenden testvéreiket: Zekarjáhút, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Benájáhút, Maaszéjáhút, Mattitjáhút, Elifléhút, Miknéjáhút, Óbéd-Edómot és Jeiélt, a kapuőröket.
19Az énekesek ezek voltak: Hémán, Ászáf és Étán, hogy a réz cintányérokat megzendítse;
20Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú pedig a magas hangú lantokat.
21Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeiél és Azazjáhú a mély hangú citerákon játszottak.
22Kenanjáhú volt a léviták vezére az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá.
23Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál.
24Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjáhú, Benájáhú és Eliezer papok kürtöltek Isten ládája előtt. Óbéd-Edóm és Jeiél is őrködött a ládánál.
25Dávid, Izráel vénei és az ezredek parancsnokai pedig elmentek, hogy örvendezve fölvigyék az ÚR szövetségládáját Óbéd-Edóm házából.
26Majd, mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az ÚR szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak.
27Dávid pedig bíborból készült palástba öltözve együtt énekelt az összes lévitával, akik a ládát vitték, és az énekesekkel és Kenanjával, az éneklés vezetőjével. Dávidon pedig gyolcsból csinált éfód volt.
28És egész Izráel vitte az ÚR szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtszóval, trombitákkal, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.
29Mikor pedig immár az ÚR szövetségládája Dávid városába jutott, Míkal, Saul leánya kitekintett az ablakon, és látta, hogy Dávid király táncol és vigad, szívében megvetette őt.