1Kora reggel a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal határozatot hoztak, és Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.
2Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt: Te mondod.
3A főpapok sok mindennel vádolták.
4Pilátus pedig ismét megkérdezte tőle: Semmit se felelsz? Látod, mennyi vádat hoznak fel ellened?
5Jézus azonban többé semmit sem válaszolt, s ezen Pilátus fölöttébb csodálkozott.
6Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
7Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, akit azokkal a lázadókkal együtt fogtak el, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.
8Felvonult hát a sokaság, és kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.
9Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? – kérdezte tőlük Pilátus,
10mert tudta, hogy a főpapok irigységből adták a kezébe Jézust.
11A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbást engedje szabadon nekik.
12Pilátus még egyszer megkérdezte: Mit tegyek hát azzal, akit a zsidók királyának neveztek?
13Azok pedig ismét így kiáltottak: Feszítsd meg!
14Pilátus azt kérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig annál inkább kiáltották: Feszítsd meg!
15Pilátus eleget akart tenni a sokaságnak, és elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kezükbe adta, hogy megfeszítsék.
16A katonák pedig elvitték őt a palota belsejébe, ahol a helytartóság van, és összehívták az egész csapatot.
17Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére,
18és így köszöntötték: Üdvöz légy, zsidók királya!
19Nádszállal verték a fejét, megköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte.
20Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltöztették, majd kivitték, hogy megfeszítsék.
21És egy éppen arra menőt, aki a mezőről jött, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
22A Golgota nevű helyre vitték őt, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely.
23És mirhás bort adtak neki inni, de ő nem fogadta el.
24Majd keresztre feszítették, megosztoztak ruháin, sorsvetéssel döntve el, hogy ki mit kapjon.
25Három óra volt, amikor megfeszítették.
26Elítélésének oka pedig így volt föléje írva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
27Két rablót is megfeszítettek vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.
28Így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: És a bűnösök közé számlálták.
29Az arra menők pedig fejüket csóválva szidalmazták őt, és ezt mondták: Hé, te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,
30szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!
31Hasonlóképpen csúfolódtak a főpapok is egymás között az írástudókkal együtt, és azt mondták: Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.
32A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk! Azok is szidalmazták, akiket vele feszítettek meg.
33Amikor hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.
34Jézus kilenc órakor hangosan felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!”, amely azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
35Némelyek az ott állók közül, akik ezt hallották, azt mondták: Íme, Illést hívja.
36Egy ember pedig elszaladt, egy szivacsot megtöltött ecettel, azt nádszálra tűzve inni adott neki, és ezt mondta: Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!
37Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.
38És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
39Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogyan bocsátotta ki lelkét, azt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!
40Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték, köztük a magdalai Mária, Mária, a kis Jakab és József anyja és Salomé,
41akik követték, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt; és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
42Amikor már esteledett, és mivel az a nap a szombat előtti előkészület napja volt,
43előállt arimátiai József, egy tiszteletben álló tanácstag, aki maga is várta az Isten országát, és bement bátran Pilátushoz, hogy elkérje Jézus testét.
44Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt volna, és magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.
45Miután megtudta a századostól, odaajándékozta a holttestet Józsefnek.
46Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.
47A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hogy hova helyezik.