1Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok föl a földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én, az ÚR vagyok a ti Istenetek.
2A szombatjaimat tartsátok meg, és tiszteljétek szentélyemet. Én vagyok az ÚR.
3Ha rendeléseim szerint jártok, és parancsolataimat megtartjátok és megcselekszitek,
4idejében adok esőt nektek, és a föld megadja termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.
5Cséplésetek szüretig tart és a szüret a vetésig; jóllakásig ehetitek kenyereteket, és biztonságban lakhattok földeteken.
6Mert békességet adok azon a földön, úgyhogy amikor lefekszetek, senki sem riaszt föl benneteket. Kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyverrel sem törnek a földetekre.
7Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullnak előttetek fegyver által.
8Közületek öten százat űznek el, és közületek százan tízezret űznek el, és elhullnak előttetek ellenségeitek fegyver által.
9Hozzátok fordulok, megszaporítalak és megsokasítalak titeket, és szövetségemet megerősítem veletek.
10A régről megmaradtat fogjátok enni, és az új elől kell kihordanotok a régit.
11Hajlékomat közétek helyezem, és nem utállak meg benneteket.
12És közöttetek járok, és Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.
13Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy ne legyetek az ő szolgáik, és összetörtem igátok fáját, és fölegyenesedve vezettelek benneteket.
14Ha pedig nem hallgattok reám, és nem cselekszitek meg mindezeket a parancsolatokat,
15ha megvetitek rendeléseimet, és ha megutáljátok végzéseimet, ha nem cselekszitek meg minden parancsolatomat, hanem megszegitek a szövetségemet,
16akkor bizony így bánok veletek: rettenetességet bocsátok reátok, sorvasztó betegséget és forrólázat, amelyek szemet égetnek, és lelket epesztenek, és a magot hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik el.
17És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok ellenségeitek előtt, és uralkodjanak rajtatok gyűlölőitek, és meneküljetek, mikor senki sem űz.
18Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben ostorozlak meg benneteket a bűneitekért.
19Megtöröm megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget fölöttetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.
20Hiába minden erőfeszítés, földetek nem ad termést, és a föld fái sem adnak gyümölcsöt.
21Ha mégis ellenem fordultok, és nem akartok reám hallgatni, hétszeres csapást zúdítok reátok bűneitekért.
22Rátok küldöm a pusztai vadakat, hogy megfosszanak gyermekeitektől, kiirtsák jószágaitokat, és fölfaljanak titeket, hogy pusztává legyenek útjaitok.
23És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem szembeszálltok velem,
24bizony én is szembeszállok veletek, és hétszeresen sújtalak titeket bűneitekért.
25Fegyvert hozok reátok, hogy bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok rátok, és az ellenség kezébe adattok.
26Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd kenyereteket egy kemencében, és kimérve adják oda kenyereiteket, úgy, hogy esztek, de nem laktok jól.
27És ha emellett sem hallgattok reám, hanem ellenem fordultok,
28én is ellenetek fordulok keserű haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak bűneitekért.
29Fiaitok húsát fogjátok enni és leányaitok húsát.
30Lerontom áldozóhalmaitokat, és kiirtom naposzlopaitokat, és holttesteiteket bálványaitok tetemeire hányatom, mert megutállak titeket.
31Városaitokat sivataggá teszem. Szent helyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nekem a ti jó illatú áldozatotok.
32Úgy elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodnak rajta még ellenségeitek is, akik ott fognak lakni.
33Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel űzetlek titeket, és pusztasággá lesz földetek, városaitok pedig sivataggá.
34Akkor örül a föld a nyugalmának, pusztaságának egész idején, ti pedig ellenségeitek földjén lesztek. Akkor majd megnyugszik a föld, és élvezni fogja nyugalmát.
35Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mert nem nyugodhatott a nyugalomra rendelt időben, mikor rajta laktatok.
36Akik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe gyávaságot öntök ellenségeik földjén, és megkergeti őket a szállongó falevél zizzenése, és futnak, mintha fegyver elől futnának, és elhullnak, noha senki sem kergeti őket.
37És egymásra hullnak, mint a fegyver előtt, pedig senki sem kergeti őket, és nem lesz megállásotok ellenségeitek előtt.
38Elvesztek a pogány népek között, és ellenségeitek földje megemészt titeket.
39Akik pedig megmaradnak közületek, elenyésznek hamisságuk miatt ellenségeitek földjén; sőt atyáik hamissága miatt is velük együtt elenyésznek.
40Akkor megvallják hamisságukat és atyáik hamisságát, hűtlenségükkel együtt, amelyet elkövettek ellenem, és azt, hogy ellenem szegültek.
41Bizony én is ellenük szegülök, és beviszem őket ellenségeik földjére. Akkor talán megalázkodik körülmetéletlen szívük, és békével hordozzák bűnük büntetését,
42és akkor visszaemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemre, Izsákkal kötött szövetségemre is, Ábrahámmal kötött szövetségemre is, és gondom lesz az országra.
43A föld ugyan pusztán hagyatik tőlük, és örül a nyugalmának, amíg pusztán hever nélkülük, nekik pedig békével kell hordozniuk bűnük büntetését azért, mert megvetették parancsaimat, és megutálta lelkük rendeléseimet.
44De mindamellett, ha ellenségeik földjén lesznek is, akkor sem vetem meg őket, és nem utálom meg őket annyira, hogy felbontsam velük szövetségemet, és mindenestül elveszítsem őket, mert én az ÚR, az ő Istenük maradok.
45Sőt visszaemlékezem az elődökkel kötött szövetségre, akiket kihoztam Egyiptom földjéről a pogány népek szeme láttára, hogy Istenük legyek. Én vagyok az ÚR.
46Ezek a rendelkezések, végzések és törvények, amelyeket az ÚR szerzett ő maga és Izráel fiai között a Sínai-hegyen, Mózes által.