---

¹ Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
² Ezt mondd Izráel fiai egész gyülekezetének: „Szentek legyetek, mert én az ÚR, a ti Istenetek szent vagyok.
³ Anyját és apját minden ember tisztelje, és szombatjaimat tartsátok meg. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
⁴ Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött istenszobrokat. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
⁵ Ha hálaadó áldozatot áldoztok az ÚRnak, úgy áldozzátok, hogy ő kedvesen fogadja.
⁶ Áldozásotok napján és a következő napon egyétek meg azt. Ami pedig harmadnapra megmarad, égessétek meg tűzben.
⁷ Ha pedig valaki mégis eszik belőle a harmadik napon, romlottat eszik, nem lehet az kedves.
⁸ Aki abból eszik, az viselje álnokságának terhét, mivelhogy megfertőztette az ÚR szentségét. Az ilyen embert ki kell irtani népe közül.
⁹ Mikor földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező szélét, és az elhullott gabonafejeket ne szedjétek föl.
¹⁰ Szőlődet se böngészd át, és szőlőd elhullott szemeit se szedd föl. A szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
¹¹ Ne lopjatok, ne is hazudjatok, és senki meg ne csalja felebarátját.
¹² Ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertőztetitek Istenetek nevét. Én vagyok az ÚR.
¹³ Felebarátodat ne zsarold, és ne rabold ki. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.
¹⁴ Süketet ne szidalmazz, és vak elé ne vess gáncsot, hanem féld Istenedet. Én vagyok az ÚR.
¹⁵ Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben. Ne nézd a szegény személyét, se a hatalmas személyét ne becsüld. Igazságosan ítélj felebarátodnak.
¹⁶ Ne terjessz rágalmakat néped között. Ne támadj felebarátod életére. Én vagyok az ÚR.
¹⁷ Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben. Fedd meg felebarátodat nyíltan, hogy ne viseld bűnének a terhét.
¹⁸ Ne légy bosszúálló, és haragot ne tarts a népedhez tartozókkal szemben, hanem szeresd felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az ÚR.
¹⁹ Rendeléseimet tartsátok meg. Állatodat más fajtával ne párosítsd. Szántóföldedbe ne vess kétféle magot. Ne legyen rajtad kétféle szövetű ruha.
²⁰ Ha valaki olyan asszonnyal hál együtt, aki egy másik ember hatalma alatt levő rabnő, akit nem váltottak ki, és szabadon sem bocsátották, mindkettőt büntetés érje, de meg ne ölessenek, mert nem volt szabad az asszony.
²¹ A férfi pedig vigye el a vétkéért való áldozatát az ÚRnak a gyülekezet sátrának bejáratához. Egy kost, vétekért való áldozatul.
²² És a pap szerezzen neki engesztelést a vétekért való áldozat kosával az ÚR előtt az elkövetett bűnéért, és megbocsáttatik neki a bűne, amelyet elkövetett.
²³ Mikor pedig bementek arra a földre, és ott mindenféle gyümölcstermő fát ültettek, annak a gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok. Három esztendeig legyen az nektek körülmetéletlen, ne egyétek meg.
²⁴ A negyedik esztendőben pedig minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az ÚRnak.
²⁵ Csak az ötödik esztendőben egyétek meg a gyümölcsét, a termését pedig magatoknak gyűjtsétek be. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
²⁶ Ne egyetek semmi véreset, ne varázsoljatok, és ne jövendölgessetek.
²⁷ Hajatokat ne nyírjátok kerekdedre, szakállad végét ne csúfítsd el.
²⁸ Testeteket a holt emberért ne hasogassátok meg, se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az ÚR.
²⁹ Lányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adva őt, hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalankodással!
³⁰ Szombatjaimat tartsátok meg! Szent helyemet tiszteljétek! Én vagyok az ÚR.
³¹ Ne forduljatok halottidézőkhöz, és a jósoktól ne tudakozódjatok, mert ezzel megfertőztetitek magatokat. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
³² Az ősz ember előtt kelj föl, az idős embert becsüld meg, és féld Istenedet. Én vagyok az ÚR.
³³ Ha jövevény tartózkodik nálatok, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt.
³⁴ Olyan legyen nektek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressétek őt, mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.
³⁵ Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, a súlymértékben és az űrmértékben.
³⁶ Igaz mérték, igaz font, igaz efa és igaz hín legyen közöttetek. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről.
³⁷ Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az ÚR.”