1A Júda fiai törzsének sorsolás által nemzetségenként ez jutott: Edóm határa felé a Cin-puszta, délre, a határ legdélibb végén.
2Déli határuk a Sós-tenger szélétől indul ki, a tengeröböltől, amely dél felé néz.
3Délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, és fölmegy délről Kádés-Barnea felé, áthalad Hecrónon, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.
4Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez a határotok délre.
5Kelet felé pedig a Sós-tenger a határ a Jordán végéig. Az északi határvonal pedig a tengeröbölnél, a Jordán torkolatánál kezdődik,
6és fölmegy Bét-Hoglának, és északra Bét-Arábá mellett megy el, majd fölmegy ez a határ Rúben fiának, Bóhannak kövéhez.
7Azután a határ Ákór völgyéből Debír felé megy, és északnak fordul Gilgál felé, amely szemben van az Adummím-hágóval, mely a pataktól délre esik. Majd a határ a Semes-forrás vizénél halad tovább a Rógél forrásáig.
8Innen fölmegy a Hinnóm fiának völgyén, a jebúszi hegyhát, azaz Jeruzsálem déli oldala felé. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm völgyével szemben van nyugat felé, és a Refáim-völgy északi szélén.
9A hegytetőről a Neftóah forrásához kanyarodik, és kimegy az efróni hegyvidék városai felé, majd a Baalához, azaz Kirjat-Jeárimhoz kanyarodik.
10Baalától pedig a határ nyugatnak fordul a Széír-hegy felé, és átmegy északra a Jeárim-hegy oldala felé, azaz Keszálón felé, és lemegy Bétsemesnek, és Timná felé halad.
11Majd továbbmegy a határ az Ekrón északi oldala felé, és Sikkárón felé kanyarodik, és átmegy a Baalá-hegy felé, és továbbmegy Jabneélhez. A határ szélei pedig a tengernél vannak.
12A nyugati határ pedig a Nagytenger és melléke. Ez Júda fiainak határa körös-körül nemzetségenként.
13Kálébnak, Jefunne fiának pedig Júda fiai között adott részt az ÚRnak Józsuéhoz intézett szavai szerint: Anák apjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt.
14És kiűzte onnan Káléb Anák három fiát: Sésajt, Ahimánt és Talmajt, Anák gyermekeit.
15És fölvonult innen Debír lakói ellen, Debír neve pedig azelőtt Kirjat-Széfer volt.
16Ekkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak feleségül adom a leányomat, Akszát.
17Otniél, Kenaznak, Káléb testvérének a fia foglalta el, és hozzá is adta feleségül a leányát, Akszát.
18Amikor az hozzáment, a férje biztatta őt, hogy kérjen az apjától mezőt. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mit akarsz?
19A leány pedig ezt felelte: Adj áldást nekem! Mivel száraz vidéken adtál férjhez, adj nekem vízforrásokat is! És nekiadta a felső forrást és az alsó forrást.