---

¹ Mikor pedig az egész nép teljesen átkelt a Jordánon, így szólt az ÚR Józsuénak:
² Válasszatok magatoknak a népből tizenkét férfit, törzsenként egy-egy férfit.
³ Ezt parancsoljátok nekik: Vegyetek föl innen, a Jordán közepéből tizenkét követ, arról a helyről, ahol szilárdan áll a papok lába; vigyétek át azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, ahol megszálltok ma éjszaka.
⁴ Előhívta tehát Józsué azt a tizenkét férfit, akiket Izráel fiai közül választott, egyegy férfit minden törzsből,
⁵ és ezt mondta nekik: Menjetek be a Jordán közepébe az ÚR, a ti Istenetek szövetségládája előtt, és vegyen föl mindegyikőtök egy-egy követ a vállára Izráel törzseinek száma szerint,
⁶ hogy emlékeztető jel legyen ez köztetek. Ha majd megkérdezik a fiaitok, hogy mire valók nektek ezek a kövek,
⁷ mondjátok meg nekik, hogy kettévált a Jordán vize az ÚR szövetségládája előtt, amikor átkelt a Jordánon. Kettévált a Jordán vize, és ezek a kövek emlékeztetőül lesznek Izráel fiainak mindörökre.
⁸ És úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan Józsué megparancsolta. Fölvettek a Jordán közepéből tizenkét követ, amint megmondta az ÚR Józsuénak, Izráel törzseinek száma szerint, áthozták magukkal az éjjeli szállásra, és ott letették azokat.
⁹ Tizenkét követ állított föl Józsué a Jordán közepén is, azon a helyen, ahol a szövetségládát vivő papok lábai álltak. Ott is vannak mind e mai napig.
¹⁰ A papok pedig, a láda hordozói a Jordán közepén álltak mindaddig, amíg végbement mindaz, amit az ÚR parancsára Józsué elmondott a népnek. Teljesen úgy történt, ahogy Mózes parancsolta Józsuénak. A nép pedig sietve átkelt.
¹¹ Miután az egész nép átkelt, átment az ÚR ládája és a papok is a nép színe előtt.
¹² Átkeltek a Rúben fiai, a Gád fiai és Manassé fél nemzetsége is fölfegyverkezve Izráel fiai előtt, ahogy Mózes mondta nekik.
¹³ Mintegy negyvenezer fegyveres vitéz kelt át Jerikó sík mezejére az ÚR színe előtt harcra készen.
¹⁴ Azon a napon fölmagasztalta az ÚR Józsuét egész Izráel szemében; úgy tisztelték őt is, ahogy Mózest tisztelték, életének minden napján.
¹⁵ Majd az ÚR azt mondta Józsuénak:
¹⁶ Parancsold meg a papoknak, akik a bizonyság ládáját hordozzák, hogy jöjjenek föl a Jordánból.
¹⁷ És Józsué parancsolt a papoknak: Jöjjetek föl a Jordánból!
¹⁸ S amint a papok, az ÚR szövetségládájának hordozói följöttek a Jordán közepéből, és a papok talpa a száraz partot érintette, visszatért a Jordán vize a helyére, és túláradva a medrén úgy folyt, mint annak előtte.
¹⁹ A nép pedig az első hónap tizedik napján jött föl a Jordánból, és tábort ütött Gilgálban, Jerikó keleti határánál.
²⁰ Azt a tizenkét követ is, amelyet a Jordánból hoztak, Gilgálban állíttatta föl Józsué,
²¹ és azt mondta Izráel fiainak: Ha fiaitok azt kérdezik majd atyáiktól, mire valók ezek a kövek,
²² adjátok tudtára fiaitoknak: szárazon kelt át Izráel itt, a Jordánon.
²³ Mert kiszárította az ÚR, a ti Istenetek a Jordán vizét előttetek, amíg átkeltetek rajta, úgy, amint az ÚR, a ti Istenetek a Vörös-tengerrel cselekedett, amelyet kiszárított előttünk, amíg átjöttünk rajta.
²⁴ Hogy megismerje a föld minden népe az ÚR kezét, hogy bizony erős az, és hogy féljétek az URat, a ti Isteneteket minden időben.