---

¹ Mint a hó a nyárhoz, és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztelet.
² Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem száll az emberre.
³ Ostor való a lónak, fék a szamárnak, és vessző a bolondok hátának.
⁴ Ne felelj a bolondnak bolondsága szerint, hogy ne légy te is hozzá hasonló.
⁵ Felelj a bolondnak bolondságához mérten, hogy ne tartsa bölcsnek magát.
⁶ Aki bolond által üzen valamit, a saját lábát vágja le, és kárt szenved.
⁷ Mint a bénának a lába, úgy lóg a bölcs mondás a bolondok szájában.
⁸ Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki a bolondnak tiszteletet ad.
⁹ Mint részeg ember kezébe a tövis, úgy akad bele az eszes mondás a bolondok szájába.
¹⁰ Mint az íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki bolondot vagy csavargókat fogad föl.
¹¹ Amint az eb visszatér a maga okádására, úgy ismétli meg a bolond is bolondságát.
¹² Láttál-e olyan embert, aki a maga szemében bölcs? A bolond felől jobb reménységed lehet, mint felőle!
¹³ Azt mondja a rest: Oroszlán van az úton, oroszlán van az utcákon!
¹⁴ Ahogy az ajtó forog a sarkán, úgy forog a lusta is az ágyában.
¹⁵ Még ha kezét a tálba nyújtotta is a rest, arra már lusta, hogy a szájához emelje.
¹⁶ Bölcsebb a rest a maga szemében, mint hét olyan, aki okos feleletet ad.
¹⁷ Kóbor ebet ragad fülön, aki fölháborodik olyan civódáson, amely nem rá tartozik.
¹⁸ Mint a balga, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz,
¹⁹ olyan az, aki megcsalja felebarátját, és azt mondja: Csak tréfáltam!
²⁰ Ha elfogy a fa, kialszik a tűz; ha nincs pletykálkodó, megszűnik a viszály.
²¹ Mint parázsra a szén és tűzre a fa, olyan a kötekedő ember a viszály szítására.
²² A pletykálkodó szavai ínyenc falatok, és bejutnak az ember bensőjébe.
²³ Mint az ezüst salakjával bevont agyagedény, olyanok a tüzes ajkak a gonosz szívén.
²⁴ Beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölködő, holott szívében álnokságot gondol.
²⁵ Ha kedvesen szól, ne bízzál benne, mert hét utálatosság van a szívében!
²⁶ Elfedezhető a gyűlölete csalással, de nyilvánvalóvá lesz a gonoszsága a gyülekezetben.
²⁷ Aki másnak vermet ás, maga esik bele; és aki fölhengeríti a követ, arra gurul az vissza.
²⁸ A hazug nyelvű gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelgő száj romlást hoz.