---

¹ Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta:
² Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját?
³ Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod?
⁴ Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled?
⁵ Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak.
⁶ A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs eltakarva az enyészet helye.
⁷ Ő terítette északot a kietlenség fölé, függesztette ki a földet a semmiség fölött.
⁸ Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk.
⁹ Eltakarta trónusát, felhőt terjesztett ki fölötte.
¹⁰ Határt szabott a vizeknek ott, ahol a világosság találkozik a sötétséggel.
¹¹ Az egek oszlopai meginognak és megrendülnek fenyegetésétől.
¹² Erejével fölriasztotta a tengert, értelmével szétzúzta Rahabot.
¹³ Leheletétől kiderült az ég, kezével átdöfte a gyors kígyót.
¹⁴ Pedig ez csak a szegélye útjának, és milyen halk az a szó, amelyet meghallunk belőle! Ki tudná hát felfogni hatalmas tetteinek mennydörgő szavát?!