---

¹ Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
² Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet nektek adok, hogy ott lakjatok,
³ és tűzáldozatot készítetek az Úr nak: égőáldozatot vagy véresáldozatot fogadalom teljesítésére, önkéntes áldozatként vagy ünnepeiteken, amikor marhát vagy juhfélét készítetek kedves illatul az Úr nak,
⁴ akkor az, aki bemutatja áldozatát az Úr nak, mutasson be ételáldozatul egytized véka finomlisztet, egynegyed hín olajjal gyúrva,
⁵ italáldozatul pedig egynegyed hín bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként.
⁶ A koshoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet készíts, egyharmad hín olajjal gyúrva,
⁷ italáldozatul pedig egyharmad hín bort mutass be kedves illatul az Úr nak.
⁸ Ha marhát készítesz égőáldozatul vagy véresáldozatul egy fogadalom teljesítésére vagy békeáldozatként az Úr nak,
⁹ akkor mutass be a marhán kívül ételáldozatul háromtized véka finomlisztet, fél hín olajjal gyúrva,
¹⁰ italáldozatul pedig mutass be fél hín bort. Kedves illatú tűzáldozat ez az Úr nak.
¹¹ Így kell tenni minden egyes bikánál, minden egyes kosnál, juhnál vagy kecskénél.
¹² Ahányat csak készítetek, mindegyiket így készítsétek el.
¹³ Minden közületek való így készítse el ezeket, ha kedves illatú tűzáldozatot mutat be az Úr nak.
¹⁴ Ha pedig jövevényként tartózkodik valaki nálatok, vagy a későbbi nemzedékek idejében lesz majd közöttetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít az Úr nak, úgy készítse el ő is, ahogyan ti készítitek.
¹⁵ A gyülekezetben ugyanaz a rendelkezés vonatkozik rátok és az ott tartózkodó jövevényre. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre: olyan legyen a jövevény az Úr előtt, mint ti.
¹⁶ Ugyanaz a törvény és ugyanaz az előírás vonatkozzék rátok és a köztetek tartózkodó jövevényre.
¹⁷ Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
¹⁸ Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, ahova beviszlek titeket,
¹⁹ és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor mutassatok be felajánlást az Úr nak.
²⁰ A tésztátokból készült első lepényt mutassátok be felajánlásként. Szérűről vett felajánlásként ajánljátok föl.
²¹ Az első tésztát adjátok felajánlásként az Úr nak nemzedékről nemzedékre.
²² Megtörténhet, hogy nem szándékosan szegitek meg valamelyik parancsolatot, amelyet az Úr rendelt el Mózesnek.
²³ Pedig mindezek, amelyeket Mózes által megparancsolt nektek az Úr, attól kezdve, hogy az Úr megparancsolta, érvényesek minden nemzedéknek.
²⁴ Ha tehát a közösség tudtán kívül, nem szándékosan történt ilyen dolog, akkor készítsen az egész közösség egy bikaborjút kedves illatú égőáldozatul az Úr nak, a hozzá tartozó étel- és italáldozattal az előírások szerint, meg egy kecskebakot vétekáldozatul.
²⁵ Végezzen a pap engesztelést Izráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, ők pedig elvitték tűzáldozatukat ajándékul az Úr nak, meg vétekáldozatukat is elvitték az Úr elé azért a nem szándékos vétekért.
²⁶ Így nyer bocsánatot Izráel fiainak egész közössége és a köztük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terhelte az a nem szándékos vétek.
²⁷ Ha csak egyvalaki követi el a nem szándékos vétket, akkor mutasson be egy egyéves nőstény kecskét vétekáldozatul.
²⁸ A pap pedig végezzen engesztelést az Úr színe előtt azért az emberért, aki nem szándékosan követte el vétkét, hogy engesztelést szerezzen neki, és akkor bocsánatot nyer.
²⁹ Ugyanez a törvény vonatkozzék nálatok a született izráelire és a jövevényre, aki köztetek tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik.
³⁰ De ki kell irtani népe közül azt az embert, akár közületek való, akár jövevény, aki szándékosan követ el valamit, mert az Ur at gyalázta meg.
³¹ Hiszen az Úr igéjét vetette meg, és az ő parancsolatát szegte meg: föltétlenül ki kell irtani az ilyen embert, bűnhődnie kell.
³² Amikor a pusztában voltak Izráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki tűzifát szedegetett a nyugalom napján.
³³ Akik tetten érték, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész közösség elé.
³⁴ Őrizetbe vették, hiszen még nem volt megszabva, hogy mit kell vele tenniük.
³⁵ Az Úr ezt mondta Mózesnek: Halállal lakoljon az az ember: kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül!
³⁶ Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott halálra kövezték, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
³⁷ Azután ezt mondta Mózesnek az Úr:
³⁸ Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére, nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor zsinórt.
³⁹ Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az Úr minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket se a szívetek, se a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket,
⁴⁰ hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt.
⁴¹ Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!