2Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet lakóhelyül adok nektek,
3és tűzáldozatot akartok készíteni az ÚRnak, egészen elégő vagy véresáldozatot, vagy fogadalom teljesítésére vagy önkéntes áldozatul vagy ünnepeiteken, hogy szarvasmarha- vagy juhféléből kedves illatot készítsetek az ÚRnak,
4akkor aki áldozatot mutat be, mutasson be az Úrnak ételáldozatul egytized rész efa finomlisztet egynegyed rész hín olajjal összegyúrva.
5Italáldozatul pedig egynegyed rész hín bort adj az egészen elégő vagy véresáldozathoz minden bárány mellé.
6Vagy ha kossal áldozol, készíts ételáldozatul kéttized rész efa finomlisztet egy hín olaj harmadrészével összegyúrva,
7italáldozatul pedig egy hín bor harmadrészét. Így vigyed az ÚRnak a jó illatú áldozatot.
8Ha fiatal marhát akarsz készíteni egészen elégő vagy véresáldozatul, fogadalom teljesítésére vagy hálaáldozatul az ÚRnak,
9akkor vigyél a fiatal marhával együtt ételáldozatul háromtized rész efa finomlisztet egy hín olajnak a felével összegyúrva.
10Italáldozatul pedig vigyél fel fél hín bort. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak.
11Így cselekedjetek mindegyik ökörnél, mindegyik kosnál és a juhokkal és kecskékkel is
12az állatok számának megfelelően, amelyeket áldozatra készítetek. Így cselekedjetek mindegyikkel, az ő számuk szerint.
13Minden bennszülött így cselekedjék ezekkel kedves illatú tűzáldozatul az ÚRnak.
14Ha pedig jövevény tartózkodik nálatok, vagy több nemzedéken át van köztetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít az ÚRnak, ugyanúgy készítse el ő is, ahogy ti.
15A gyülekezetben nektek és a köztetek lakozó jövevénynek ugyanolyan rendtartásotok legyen. Örök rendelkezés ez nemzedékről nemzedékre, hogy olyan legyen a jövevény az ÚR előtt, mint ti.
16Ugyanaz a törvényetek és rendszabályotok legyen nektek és a köztetek lakó jövevényeknek!
17Majd így szólt az ÚR Mózeshez:
18Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Amikor bementek a földre, ahová én beviszlek titeket,
19ha majd esztek annak a földnek a kenyeréből, ajánljatok föl ajándékot az ÚRnak.
20Tésztátok zsengéjét ajánljátok föl áldozatul. Úgy ajánljátok föl, ahogy a szérűről vett ajándékot.
21Tésztátok zsengéjét adjátok ajándékul az ÚRnak nemzedékről nemzedékre.
22De ha tévedésből, akaratlanul nem teljesítitek mindazt a parancsolatot, amelyet az ÚR meghagyott Mózesnek,
23mindazokat, amelyeket az ÚR Mózes által nektek parancsolt, attól a naptól fogva, amelyen parancsolta azokat az ÚR nektek és minden nemzedéknek,
24akkor hogyha a gyülekezet tudtán kívül, nem szándékosan esik a tévedés, az egész gyülekezet áldozzon egy bikaborjút egészen elégő áldozatul, kedves illatul az ÚRnak, és étel- és italáldozatot is hozzá szokás szerint, és egy kecskebakot bűnért való áldozatul.
25Végezzen engesztelést a pap Izráel fiainak egész gyülekezetéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem szándékosan vétettek; és ajándékul tűzáldozatot vigyenek az ÚRnak meg bűnért való áldozatot az ÚR elé a nem szándékos vétekért.
26Így nyer bocsánatot Izráel fiainak egész gyülekezete és a közöttük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terheli az a nem szándékos vétek.
27Ha pedig csak egy ember vétkezik nem szándékosan, mutasson be egy egyesztendős kecskét bűnért való áldozatul.
28A pap pedig végezze el az engesztelést azért az emberért, aki nem szándékosan vétkezett az ÚR előtt, és ha elvégezte az engesztelést, bocsánatot nyer.
29Ugyanaz a törvény vonatkozik az izráeli bennszülöttekre és a jövevényre, aki közöttük tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik.
30De ha valaki szándékosan vétkezik – akár bennszülött, akár jövevény –, az az URat gyalázza meg, gyomláltassék azért ki népe közül.
31Mivel megvetette az ÚR szavát, és megszegte az ő parancsolatát, mindenképpen gyomlálják ki azt az embert, vétke legyen őrajta.
32Mikor pedig Izráel fiai a pusztában voltak, rajtakaptak egy férfit, aki fát szedegetett szombatnapon.
33Akik rátaláltak, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész gyülekezet elé.
34Őrizetbe vették, mert nem tudták, mit kell vele cselekedni.
35Az ÚR azt mondta Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kívül.
36Kivitte azért őt az egész gyülekezet a táboron kívül és agyonkövezték, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek.
37Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
38Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik, hogy készítsenek maguknak bojtokat ruhájuk csücskeire nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a csücskök bojtjaira kék zsinórt.
39Arra való ez a bojt, hogy amikor látjátok, emlékezzetek az ÚR minden parancsolatára, hogy megcselekedjétek azokat. És ne a szívetek vágyát és a szemetek kívánságát kövessétek, amely paráznaságba visz.
40Hanem emlékezzetek, és cselekedjétek meg minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt.
41Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetekké legyek. Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek.