1Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten Mózessel és népével, Izráellel cselekedett: hogy kihozta az ÚR Izráelt Egyiptomból.
2Fogta Jetró, Mózes apósa Cippórát, Mózes feleségét, akit ő hazaküldött,
3és a két fiát is. Az egyikük neve Gérsóm volt, mert azt mondta: Vándor voltam idegen földön.
4A másik neve pedig Eliézer volt, mert azt mondta: Atyám Istene segítségül volt nekem, és megszabadított a fáraó fegyverétől.
5Eljutott tehát Jetró, Mózes apósa a fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, az Isten hegye mellé, ahol táborozott.
6Megüzente Mózesnek: Én, Jetró, az apósod megyek hozzád a feleségeddel és két fiával.
7Ekkor Mózes kiment az apósa elé, meghajolt, megcsókolta őt, békességet kívántak egymásnak, és bementek a sátorba.
8Mózes elbeszélte az apósának mindazt, amit az ÚR a fáraóval és az egyiptomiakkal cselekedett Izráelért; és mindazt a sok bajt, amely útközben érte őket; és azt, hogy miként szabadította meg őket az ÚR.
9És Jetró örvendezett mindannak a jónak, amit az ÚR Izráellel cselekedett, hogy megszabadította őket az egyiptomiak kezéből.
10Ezután azt mondta Jetró: Áldott legyen az ÚR, aki megszabadított titeket az egyiptomiak kezéből és a fáraó kezéből, aki megmentette a népet az egyiptomiak hatalmából.
11Most már tudom, hogy nagyobb az ÚR minden istennél, valóban, ez igazolódott be akkor, amikor ők Izráel népe ellen vétkeztek.
12És Jetró, Mózes apósa égőáldozattal és véresáldozattal áldozott Istennek. Áron pedig és Izráel minden véne eljött, hogy együtt egyenek kenyeret Mózes apósával Isten előtt.
13Másnap leült Mózes, hogy bíráskodjék a nép között. A nép pedig reggeltől estig Mózes előtt állt.
14Amikor látta Mózes apósa mindazt, amit ő a néppel cselekedett, azt mondta: Milyen dolog az, amit a néppel teszel? Miért ülsz ott egyedül mint bíró, az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig?
15Mózes azt felelte neki: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám.
16Ha ügyük-bajuk van, hozzám jönnek, és bíráskodom az ember és az ő embertársa között, és tudtára adom Isten végezéseit és törvényeit.
17Mózes apósa erre azt mondta neki: Nem jó az, amit cselekszel.
18Túlságosan kifáradsz te is, a veled levő nép is, mert erőd fölött való dolog ez. Nem végezheted egymagad.
19Most azért hallgass a szavamra, tanácsot adok neked, és Isten veled lesz. Te légy a nép szószólója Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten elé.
20Tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre, és add tudtukra az utat, amelyen járniuk kell, és a tennivalót, amelyet tenniük kell.
21Egyszersmind szemelj ki magadnak az egész nép közül derék, istenfélő férfiakat, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést, és tedd közöttük elöljárókká, ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.
22Ők bíráskodjanak a nép között minden időben úgy, hogy minden nagyobb ügyet teeléd hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek. Így könnyítesz a terheden, ha veled együtt hordozzák.
23Ha így cselekszel, és Isten is ezt parancsolja neked, te is helyt tudsz állni, és az egész nép is békességben mehet vissza a helyére.
24Mózes hallgatott apósa szavára, és mindazt megtette, amit mondott.
25Derék férfiakat választott ki egész Izráelből, és a nép fejévé tette őket: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.
26Ezek bíráskodtak a nép között minden időben. A nehéz dolgokat Mózes elé vitték, minden kisebb dologban pedig ők tettek igazságot.
27Azután Mózes elbocsátotta apósát, és az elment a hazájába.