---

¹ Amikor Bálám látta, hogy tetszik az ÚRnak, hogy megáldja Izráelt, nem folyamodott többé varázslatokhoz, mint azelőtt, hanem a puszta felé fordította az arcát.
² Mikor azután fölemelte Bálám a szemét, látta Izráelt törzsenként sátorozni, és rászállt az Isten Lelke.
³ Akkor belekezdett példabeszédébe: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű ember szózata.
⁴ Annak szózata, aki hallja Isten beszédét, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel:
⁵ Mily szépek a sátraid, ó, Jákób, hajlékaid, ó, Izráel!
⁶ Mint hosszan húzódó völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az ÚR ültette aloék, mint cédrusfák a vizek mellett!
⁷ Kicsordul a víz vödreiből, vetését bő víz öntözi. Királya nagyobb Agágnál, és fölmagasztaltatik királysága.
⁸ Isten hozta ki Egyiptomból, ereje olyan, mint a vadbivalyé. Megemészti a pogányokat, az ő ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival átveri.
⁹ Lehever, nyugszik mint hím oroszlán és mint nőstény oroszlán. Ki kelti föl? Aki áld téged, áldott lesz, és aki átkoz téged, átkozott lesz.
¹⁰ Ekkor fölgerjedt Bálák haragja Bálám ellen, összecsapta kezét, és azt mondta Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet, és íme, igen megáldottad őket immár harmadjára.
¹¹ Most azért menekülj a helyedre. Mondtam, hogy igen megtisztellek, de íme, megfosztott téged az ÚR a tisztességtől.
¹² Bálám azt mondta Báláknak: Követeidnek is, akiket hozzám küldtél, nem megmondtam-e:
¹³ Ha Bálák a házát ezüsttel és arannyal tele adná is nekem, az ÚR beszédét nem hághatom át, hogy magamtól jót vagy rosszat cselekedjem. Amit az ÚR szól, azt szólom.
¹⁴ Most pedig, íme, elmegyek népemhez. Jöjj, hadd jelentsem ki még neked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel a távoli jövőben.
¹⁵ És így kezdte példabeszédét: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek a szózata.
¹⁶ Annak szózata, aki hallja Isten beszédét, és ismeri a Magasságos tudományát, és aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel.
¹⁷ Látom őt, de nem most. Nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát, és összetöri Sét minden fiának koponyáját.
¹⁸ Birtokba kerül Edóm, és birtokba kerül Széír, az ő ellensége is. Izráel hatalmasan cselekszik.
¹⁹ Jákóbból uralkodó támad, és elveszti a városból azt, aki megmaradt.
²⁰ Amikor Amálékre nézett, így kezdte példabeszédét: Amálék első a nemzetek között, de végül mindenestül elvész.
²¹ Amikor a kéniekre nézett, így kezdte példabeszédét: Erős a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet.
²² Mégis el fog pusztulni Kain, amikor fogságba visz Assúr.
²³ Megint példabeszédbe kezdett, és azt mondta: Ó, ki marad még életben, amikor Isten véghezviszi ezt?
²⁴ Hajók jönnek Kittím partjairól, nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert, míg mindenestül el nem vész az is.
²⁵ Azután fölkelt Bálám, és elment, hogy visszatérjen hazájába. Bálák is elment a maga útján.