1Íme, elküldöm követemet, és elkészíti előttem az utat. És hirtelen eljön templomába az Úr, akit kerestek, és a szövetség követe, akit kívántok. Íme, eljön – ezt mondja a Seregek URa.
2De ki szenvedheti el eljövetelének napját? És ki állhat meg megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvös tüze és a ruhamosók lúgja!
3Leül, mint az ötvös, hogy megtisztítsa ezüstjét, és megtisztítja Lévi fiait, fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt. Akkor igazsággal visznek áldozatot az ÚRnak.
4Kedves lesz majd az ÚRnak Júda és Jeruzsálem áldozata, mint a régi napokban és korábbi esztendőkben.
5Mert ítéletre indulok hozzátok, és hamarosan tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és a hamisan esküvők ellen és azok ellen, akik megrövidítik a munkás bérét és az özvegyet és az árvát, akik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem – ezt mondja a Seregek URa.
6Mert én, az ÚR, nem változom meg, ti pedig, Jákób fiai, nem semmisültök meg!
7Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendelkezéseimtől, és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek! – ezt mondja a Seregek URa. De ti azt kérditek: Miből térjünk meg?
8Vajon becsaphatja-e az ember Istent? Ti mégis meg akartok engem csalni. Azt kérditek: Mivel csalunk meg téged? A tizeddel és az áldoznivalóval.
9Átokkal vagytok elátkozva, mert megcsaltok engem: az egész nép!
10Hozzátok be a raktáramba a tizedet mindenből, hogy legyen ennivaló a házamban! Ezzel tegyetek próbára engem – ezt mondja a Seregek URa –, hogy megnyitom-e nektek az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok-e rátok.
11Megdorgálom értetek a kártevőt, és nem pusztítja el földetek gyümölcsét, nem lesz a szőlőtök terméketlen a mezőn – ezt mondja a Seregek URa.
12És boldognak mond titeket minden nemzet, mert kívánatos földdé lesztek – ezt mondja a Seregek URa.
13Keményen szóltatok ellenem – ezt mondja az ÚR –, és azt kérditek: Mit szóltunk ellened?
14Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk rendelkezéseit, és hogy gyászban jártunk a Seregek URa előtt?
15Sőt inkább mi magunk hirdetjük boldognak a kevélyeket, hiszen gyarapodnak, noha gonoszságot űznek, és bár Istent kísértik, mégis megmenekülnek.
16Amikor erről tanakodtak egymással az ÚR tisztelői, az ÚR figyelemmel kísérte és meghallgatta. Beírták színe előtt emlékeztetőül egy könyvbe azokat, akik félik az URat, és megbecsülik a nevét.
17Azon a napon, amelyet szerzek – ezt mondja a Seregek URa –, tulajdonommá lesznek, és megkímélem őket, ahogyan az ember kíméli a maga fiát, aki szolgál neki.
18Akkor ismét meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája és a között, aki nem szolgálja őt.