1Most azért nektek szól ez a parancsolat, ti papok!
2Ha nem hallgattok rá, és nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok nevemnek – ezt mondja a Seregek URa –, átkot bocsátok rátok, és átokká változtatom a ti áldásotokat. Bizony, átokká változtatom azt, ha nem veszitek szívetekre!
3Íme, megfeddem a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok az arcotokba, ünneplésetek szemetét, és a szemétdombra hordanak ki benneteket.
4Akkor megtudjátok, hogy azért adtam nektek ezt a parancsolatot, hogy megmaradjon Lévivel kötött szövetségem – ezt mondja a Seregek URa.
5Szövetségem volt vele életre és békességre, amelyet azért kötöttem vele, hogy félve tiszteljen engem, és megalázza magát nevem előtt.
6Igaz tanítás volt szájában, és nem volt álnokság az ajkán. Békességben és egyenesen járt velem, és sokakat megtérített a bűnből.
7Mert a pap ajkai őrzik a tudást, és tanítást várnak szájából, mivel a Seregek URának követe ő.
8De ti elhajoltatok erről az útról, sokan megbotlottak tanításotok miatt, és fölbontottátok Lévi szövetségét – ezt mondja a Seregek URa.
9Ezért én is megvetetté és megalázottá teszlek benneteket az egész nép előtt, mert nem ügyeltetek utamra, hanem személyválogatók vagytok a törvénnyel.
10Vajon nem egy atyánk van-e mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-e minket? Miért csalja meg hát mindenki a felebarátját, és miért rontja meg atyáink szövetségét?
11Hűtlenné lett Júda, utálatosságot cselekedtek Izráelben és Jeruzsálemben, mert beszennyezte Júda az ÚR szent helyét, amelyet ő szeret, és idegen istenek leányát vette el.
12Veszítsen el az ÚR mindenkit Jákób sátrából, aki ezt cselekszi, a csábítót és aki viszonozza, még ha áldozatot visz is a Seregek URának!
13Ezt is cselekszitek: könnyhullatással árasztjátok el az ÚR oltárát, sírással és sóhajtással, mivel nem tekint többé az áldozatra, és nem fogadja szívesen a kezetekből.
14Azt kérdezitek: Miért? Azért, mert az ÚR lett tanúbizonyság közötted és ifjúságodban elvett feleséged között, akit megcsaltál, holott társad ő, és veled szövetségben lévő feleséged!
15Nem tesz ilyet egy ember sem, akinek még maradt lelke. És mit keres ez az egy? Istentől való utódokat. Őrizzétek meg azért lelketeket, és ne csaljátok meg ifjúságotokban elvett feleségeteket!
16Mert gyűlölöm az elbocsátást – ezt mondja az ÚR, Izráel Istene – és azt, akinek kegyetlenség tapad a ruhájához – ezt mondja a Seregek URa. Őrizzétek meg azért lelketeket, és ne tegyetek csalárdságot!
17Elfárasztottátok beszédeitekkel az URat, és azt kérditek: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: „Minden gonosztevő jó az ÚR szemében, és gyönyörködik bennük” vagy hogy „Hol van az ítélet Istene?”.