1Az efraimi férfiak pedig összegyűltek, átmentek északra, és azt mondták Jeftének: Miért szálltál harcba az ammóniakkal anélkül, hogy hívtál volna bennünket is, hogy veled menjünk? Most azért rád gyújtjuk a házadat.
2Jefte ezt felelte nekik: Nagy viszálykodásom volt Ammón fiaival, nekem és népemnek; hívtalak benneteket, de nem szabadítottatok meg a kezükből.
3És amikor láttam, hogy nem akartok segíteni, kockára tettem saját életemet, és megtámadtam az ammóniakat, az ÚR pedig kezembe adta őket. Most miért jöttetek hát föl hozzám, hogy harcoljatok ellenem?
4Ekkor összegyűjtötte Jefte Gileád minden férfiát, megtámadta Efraimot, és megverték őket, mert azt mondták: Efraim szökevényei vagytok ti mind, akik Gileádban, Efraim és Manassé között laktok.
5Aztán elfoglalták a gileádiak Efraim előtt a Jordán gázlóit, és amikor az Efraim közül való menekülők azt mondták: „Hadd menjek át!”, azt kérdezték tőlük a gileádi férfiak: Efraimi vagy-e? Ha azt mondta, hogy nem,
6akkor felszólították: Mondd: sibbólet! És ha szibbóletet mondott, mert nem tudta helyesen kimondani, akkor fogták és megölték a Jordán gázlóinál. Így esett el abban az időben negyvenkétezer efraimi.
7Jefte hat esztendeig volt Izráel bírája. Azután meghalt a gileádi Jefte, és eltemették városában, Gileádban.
8Őutána a betlehemi Ibcán volt Izráel bírája.
9Neki harminc fia volt, és harminc leányát adta férjhez, s harminc leányt hozott fiainak, és hét esztendeig volt Izráel bírája.
10Azután meghalt Ibcán, és eltemették Betlehemben.
11Őutána a Zebulon nemzetségéből való Élón bíráskodott, és tíz esztendeig ítélte Izráelt.
12Azután meghalt a zebuloni Élón, és eltemették Ajjálónban, Zebulon földjén.
13Őutána pedig Abdón, a pirátóni Hillél fia bíráskodott Izráelben.
14Neki negyven fia és harminc unokája volt, akik hetven szamárcsikón nyargaltak. Nyolc esztendeig volt bírája Izráelnek.
15Azután meghalt Abdón, a pirátóni Hillél fia, és eltemették Pirátónban, Efraim földjén, az amálékiek hegyvidékén.