1Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
2Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgálóleány, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.
3Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. – Az Úr jelentette ki ezt az igét.
4Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.
5Gyalázatossá tették lakói a földet, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget.
6Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, úgyhogy csak kevés ember marad.
7Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.
8Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó.
9Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza.
10Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.
11Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság.
12Pusztán maradt a város, romhalmaz áll a kapu helyén.
13Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek.
14Azok hangosan ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől:
15Dicsérjétek ezért Keleten az Ur at, az Úr nak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein!
16A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók!
17Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója!
18Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki a veremből kimászik, kelepcébe jut. Megnyílnak odafönn az ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
19Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld!
20Tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, akár egy kunyhó. Ránehezedik a vétke, elesik, nem is kel föl többé.
21Azon a napon megbünteti az Úr az ég seregeit odafönn a magasságban, és a föld királyait a földön.
22Összegyűjtik őket, ahogy a foglyokat gyűjtik a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
23Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ur a lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség ragyog.