1Azt is láttam, hogy milyen sok elnyomás történik a nap alatt. Íme, láttam azok könnyhullatását, akiket nyomorgattak, és nincs vigasztalójuk. Elnyomóik kezétől erőszakot szenvednek, de nincs vigasztalójuk.
2Ezért boldogabbnak mondom a halottakat, akik már meghaltak, mint az élőket, akik még élnek.
3De mindkettőnél boldogabbnak azt, aki még nem létezik, aki nem látja azt a sok gonosz dolgot, amely a nap alatt történik.
4Láttam, hogy az ember minden fáradozását és minden sikeres cselekedetét felebarátja irigysége kíséri. Ennélfogva ez is hiábavalóság és szélkergetés.
5A bolond karba teszi a kezét, és tönkreteszi magát.
6Jobb az egy teli marokra való nyugalommal, mint a két teli marokra való nagy fáradozással és szélkergetéssel.
7Viszont láttam a nap alatt más hiábavalóságot is.
8Van olyan ember, aki maga van, és nincs senkije: se fia, se testvére. Még sincs vége fáradozásának, és szeme sem elégszik meg a gazdagsággal, hogy azt mondaná: Vajon kiért fáradozom, hogy minden jótól megfosztom lelkemet? Ez is hiábavalóság és gonosz foglalatosság!
9Sokkal jobb azoknak, akik ketten vannak, mint annak, aki egymaga, mert jó jutalmuk van munkájukból.
10Mert ha el is esnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedül lévőnek, mert ha elesik, nincs, aki fölemelje!
11Ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek, de aki egyedül van, miképp melegedhet meg?
12Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
13Jobb a szegény, de bölcs gyermek a vén és bolond királynál, aki már nem viseli el a figyelmeztetést.
14Mert a fogságból is kikerül, hogy uralkodjon, bár szegényen született emennek királysága idején.
15Láttam a nap alatt, hogy aki csak él és jár, a másikkal, a gyermekkel tart, aki majd amannak helyére lép.
16Végtelen nagy volt azoknak a sokasága, akik vele tartottak. De az utánuk következők már nem örvendeznek neki. Mert ez is hiábavalóság és szélkergetés.