---

¹ Ezért amikor már nem várhattunk tovább, jónak láttuk, hogy egyedül maradjunk Athénban,
² és elküldtük Timóteus testvérünket és Isten szolgáját a Krisztus evangéliumában, hogy megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben,
³ hogy senki meg ne tántorodjék e szorongattatások között, mert ti magatok tudjátok, hogy mi arra rendeltettünk.
⁴ Mert amikor nálatok voltunk, előre megmondtuk nektek, hogy szorongattatásnak leszünk kitéve; ez meg is történt, amint tudjátok.
⁵ Azért én is, mivelhogy már nem várhattam tovább, elküldtem hozzátok, hogy megtudjak valamit hitetekről, hogy nem kísértett-e meg titeket a kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá a fáradozásunk.
⁶ De most megérkezett hozzánk Timóteus tőletek, jó hírt hozott hitetekről és szeretetetekről és arról, hogy jó emlékezetben tartotok minket mindenkor, és látni kívántok minket, miként mi is titeket.
⁷ Ezért, testvéreim, minden szorongattatásunk és szükségünk mellett is, a ti hitetek által megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban,
⁸ mert szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
⁹ Mert milyen hálával is fizethetünk Istennek értetek mindazért az örömért, amelylyel örvendezünk miattatok Istenünk előtt,
¹⁰ amikor éjjel-nappal buzgón esedezünk azért, hogy megláthassuk arcotokat, és kipótolhassuk azt, ami még hiányzik a hitetekből.
¹¹ De maga az Isten, a mi Atyánk és a mi Urunk, Jézus egyengesse utunkat hozzátok!
¹² Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségessé az egymás és a mindenki iránti szeretetben, mint ahogy mi is vagyunk irántatok.
¹³ Erősítse meg a szíveteket feddhetetlen szentségben Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljön a mi Urunk, Jézus minden szentjével együtt.