1Halljátok meg ezt, ti papok! Figyeljetek, Izráel háza! Hallgass ide, királyi ház! Hiszen rátok vonatkozik az ítélet, mert csapdává lettetek Micpában, és kiterített hálóvá a Tábór-hegyen.
2Belemerültek a hitehagyottak az öldöklésbe, de én mindnyájuk fenyítésére leszek.
3Jól ismerem Efraimot, és Izráel nincs elrejtve előlem. Hiszen most is paráználkodsz, Efraim, tisztátalan vagy, Izráel!
4Cselekedeteik nem engedik megtérni őket Istenükhöz, mert paráznaság lelke van bennük, és nem ismerik az URat.
5Izráel ellen a saját büszkesége tanúskodik, Izráel és Efraim elbukik bűnei miatt, Júda is elbukik velük együtt.
6Juhaikkal és ökreikkel mennek keresni az URat, de nem találják, mert eltávozott tőlük.
7Hűtlenül cselekedtek az ÚR ellen, mert idegen fiakat nemzettek; most majd fölemészti őket az újhold örökségükkel együtt.
8Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a trombitát Rámában, kiáltsatok Bét-Ávenben: Utánad, Benjámin!
9Efraim pusztává lesz a fenyítés napján, Izráel törzseinek kijelentem azt, ami biztos.
10Júda fejedelmei olyanok, mint a határrontók, kiontom rájuk haragomat, mint a vizet.
11Efraim el van nyomva, az ítélettől összetörve, mert kész volt követni a hiábavalóságot!
12Én pedig olyan vagyok Efraimban, mint a moly, és Júda házában, mint a rothadás.
13Látta Efraim a betegségét, Júda is a maga sebét, ezért Efraim Asszíriához folyamodott, és a nagy királyhoz küldözgetett. De ő nem tud meggyógyítani benneteket, és nem veszi le rólatok a sebet.
14Mert olyan leszek Efraimnak, mint az oroszlán, és Júda házának, mint az oroszlánkölyök. Én, én szaggatom szét; azután elmegyek, fölkapom, és nem lesz, aki megszabadítsa!
15Elmegyek, visszatérek lakóhelyemre, míg el nem ismerik, hogy vétkeztek, és keresni nem fogják arcomat. Nyomorúságukban keresnek majd engem!