Levelek Jézustól

János újra látja Jézust (Jel 1)

A Jelenések könyve, a Biblia legutolsó könyve, az egyik legfontosabb és minden bizonnyal legérdekesebb könyv. Szerzője János apostol, aki utolsóként maradt életben Jézus tizenkét tanítványa közül. Hosszú életet élt, mindvégig hőn szeretett Mesteréért munkálkodva. Ez nagy ellenállást váltott ki azokból, akik gyűlölték Jézust. Nehéz elképzelni, hogyan gyűlölhették annyira az emberek ezt a kedves, idős férfit, aki oly sokat beszélt és írt arról, hogyan szeressük egymást. Mégis gyűlölték. Amikor sehogy sem tudták elhallgattatni, akkor megpróbálták megölni. Rómában bűnözőként Domitiánus császár bírósága elé állították. Ellenségei azonban egyetlen felhozott hamis vádjukat sem tudták bizonyítékokkal alátámasztani. Hatalmas haragjukban, gyűlölettől fűtve egy forró olajjal teli üstbe dobták. Isten azonban megőrizte az apostol életét. Olvassuk el Zsolt 97:10 versét. Mit gondolsz, melyik bibliai történetre gondolhatott János, mielőtt a forró olajba vetették? Dán 3:25-26
Miután nem sikerült megöletnie az apostolt, a császár úgy határozott, hogy meg kell szabadulni tőle. Pátmoszra, egy kicsiny, kopár börtönszigetre száműzte, ahol a különösen veszélyes bűnözőket őrizték. János pedig összebarátkozott a foglyokkal, akik közül többen is elfogadták Jézust. Mennyire örülhetett János! Az egész sziget sziklás és kopár volt. Mégis minden, a csupasz sziklák, a gyönyörű kék égbolt, a néha nyugodt, máskor hatalmas hullámokat vető végeláthatatlan óceán mind Isten szeretetéről és hatalmáról beszélt az apostolnak. Olvassuk el a következő igeverseket: Jel 1:9-16
Egy szombati napon János csendesen dicsőítette Istent a tengerparton, amikor váratlanul hangos, trombitaszószerű hangot hallott. Bár már hosszú évek óta nem hallotta ezt a hangot, azonnal felismerte. Gyorsan megfordult és „az ember Fiához hasonló” alakot látott állni a menyei szentély szentek szentjében. Természetesen Jézust látta. Ugyanaz a Jézus volt, akivel ifjúkorában együtt járt és beszélgetett, ugyanaz a Jézus, akit azóta is szolgált. János barátja és Ura azonban most a mennyei király jelképeivel ékesített ruhát viselte és nem a galileai parasztok egyszerű, szerény köpenyét.

Jézus Krisztus kinyilatkoztatása (Jel 1:1-3)

Jézusnak különleges üzenete volt népe számára, amit Jánoson keresztül akart közölni velük. Isten mindenkin keresztül munkálkodni akar, aki hajlandó erre. Nem mintha az emberek jobb munkát tudnának végezni, mint Isten vagy az angyalok, hanem mert Isten minket is részesíteni akar az áldások örömében, amik a vele való együttmunkálkodásból fakadnak. Mire utasította Jézus Jánost? Jel 1:17-20
Jézusnak fontos üzenetei voltak népe számára egészen az idők végezetéig. Amit aznap Jánossal megosztott, az sokkal inkább szól neked és nekem, mint Jánosnak és kortársainak. Hogyan küldte Isten az üzenetét? Jel 1:1-3
Isten átadta Jézusnak, Ő pedig az angyala által Jánosnak, aki leírta, hogy az emberek elolvassák, hangosan felolvassák, hogy mások is hallhassák. Ez egy folyamat. Hát nem csodálatos, hogy Isten csapatának tagjai lehetünk, ha a Jelenések könyvéről beszélünk azoknak, akik még nem hallottak róla? Biztosak lehetünk abban, hogy Sátán mindent megtesz, hogy az emberek ne figyeljenek oda és ne engedelmeskedjenek, amikor Isten valami különlegesen fontosat közöl népével. Nagyon szomorú, de sokakat visszatart a Jelenések könyvének tanulmányozásától is, azt sugallva, hogy azt lehetetlen megérteni. Még azt is terjeszti, hogy nem érdemes tanulmányozni, mert ez egy „bepecsételt” könyv, amit senki sem érthet meg. De vajon igaz ez? Nézzük csak meg az 1. fejezet legelső versét! Mit jelent a „kijelentés” szó?

Efézus (Jel 2:1-7)

A Jelenések könyvében sok „hetes” egység található. Mindjárt az első fejezetben találjuk a hét gyülekezetet. Később hét gyertyatartóról és hét csillagról is olvashatunk. Az ötödik fejezetben egy könyvtekerccsel találkozunk, ami hét pecséttel van lezárva. A nyolcadik fejezet pedig hét angyalról szól, hét trombitával. Hét mennydörgés, egy hétfejű vadállat, hét csapás, hét hegy és hét király is szerepel benne. Ez sok hetes, ugye? Mit gondolsz, miért választotta Isten a hetes számot? Isten gyakran a teljesség kifejezésére használja. Például a teremtés is hét nap alatt fejeződött be. Mit jelképezett a hét gyertyatartó? Jel 1:20
A Jelenések könyvének második és harmadik fejezete Jézusnak a különböző gyülekezetekhez szóló rövid leveleit tartalmazza. A hét gyülekezet Isten egyházának teljes történelmét jelképezi az apostolok idejétől Jézus második eljöveteléig. János megnyugodott, amikor látta, hogy Jézus mindig figyel egyházára, és közöttük jár, hogy tanácsolja őket és vigyázzon rájuk. Az efézusi gyülekezet az első a sorban Jel 2:1-3
Jézus örült a gyülekezet hűségének, és ezt kedvesen meg is mondta nekik. Mégis volt valami gond, amit Jézus a korai gyülekezetben látott. Mi volt az? Mit tanácsolt a gyülekezetnek? 4-5. v. A hatodik versben arra buzdítja őket, hogy gyűlöljék a nikolaiták cselekedeteit, ahogyan Ő is. Ez szokatlanul kemény kifejezés Jézustól. Ő nem sok dolgot gyűlöl, mit jelent tehát ez? A nikolaiták azt tanították, hogy mindegy, mit cselekszel, egy a fontos, hogy higgy Jézusban. Hallottad már valakitől: „Csak hinned kell Jézusban!”? Ez általában azt jelenti, hogy nem szeretnének olyanná válni, mint Jézus. A Jézusba vetett hit következménye azonban a kegyes élet. Nem csoda, hogy Jézus gyűlöli ezeket a tanokat!

Alkalmazás: Az efézusi gyülekezet élete jól indult, de Pál és János intéseiből láthatjuk, hogyan kezdték elveszíteni az „első szeretetet”. Velünk is megtörténhet ez? Mit tehetünk ellene? 5. v. 

Szmirna, Pergamon (Jel 2:8-17)

A következő, a szmirnai gyülekezet az üldözött egyházat jelképezi. Jel 2:8-11
Kr. u. 100–313 között sok kereszténynek kellett üldözést elszenvednie. Ebben az időszakban törvényeket hoztak a kereszténység ellen. Bár sokszor nem léptették őket hatályba, mégis érvényben voltak. Minden hívő tudta, hogy megbírságolhatják, bebörtönözhetik, megkínozhatják, vagy akár meg is ölhetik, ha a kereszténységet választja. Gonosz törvények voltak ezek, és a római kormányzat gonosz uralkodói próbálták hatályba léptetni őket. Ez Diocletiánus császár idején egy tízesztendőnyi rettenetes üldözéshez vezetett Kr. u. 303–313-ig. A megpróbáltatások e tíz évéről a Biblia tíz prófétai napként beszél. Végül újabb császár került hatalomra, aki megváltoztatta a törvényeket és legálissá tette a kereszténységet. Néhány hét múlva meglátjuk, hogy bár e változás jó volt, némely önző egyházi vezető a saját gazdagságának és hatalmának növelésére való esélyt látta és ragadta meg benne. Nem sokkal ezután kezdődött az egyház következő történelmi időszaka, ami Kr. u. 313–538-ig tartott, és a pergamoni gyülekezet jelképezi. E korszakban szembesült Isten népe először a vasárnaptörvénnyel. A törvény arra kényszerítette az embereket, hogy a vasárnapot szenteljék meg, s ezzel végleg elfeledjék a hetednapi szombatot. Ez döntő momentuma volt annak, amivé később a katolikus egyház vált. Mit mondott Jézus a pergamoni gyülekezetnek? Jel 2:12-17
Nehéz volt a helyes cselekvés mellett dönteni az ebben az időszakban élő hívőknek, mikor azok, akik egyházuk vezetőinek tartották magukat, a Biblia tanításainak elvetésére utasították őket. Újabb nehézség volt az üldözés. Ezúttal azonban maga az egyház üldözte azokat, akik nem a vezetők elvei szerint éltek. Melyik gonosz prófétához hasonlítja ezeket a vezetőket Jézus? 14. v. (lásd: 4Móz 22-25 fej.)

Alkalmazás: A 13. versben szó esik Antipásról, akit hűséges mártírként jellemez Jézus. Az Antipás név a görög „anti” és „patros” szavakból származik, melyek jelentése „ellen”, és „atya” vagy „pápa”. Mit mondott Jézus, mit ne tegyünk? Mt 23:9 

Thiatira és Szárdisz (Jel 2:18 – 3:6)

Jézus következő levele a thiatirai gyülekezetnek szól. Ez az egyház történelmének leghosszabb időszaka a hét közül. A pápaság felállításával kezdődött Kr. u. 538-ban és egészen az 1500-as évek elejéig tartott. Ez a növekvő hitehagyás korszaka volt, miközben az egyházban egyre inkább eltértek a Biblia igazságaitól és egyre több pogány gyakorlatot vezettek be. Rettenetes üldözés is folyt ez idő alatt is. Mindenkit üldöztek, aki nem értett egyet e szokások gyakorlásával. A messze nem teljes feljegyzések szerint 50-60 millió embert ítéltek halálra azokban az években. Miért? Mert az egyház vezetői azt hitték, az ő dolguk az emberek hitét megszabni ahelyett, hogy oltalmazták volna őket. Olvassuk el a Jel 2:24-29 verseket! Jézus átérezte a szenvedést, amit népe ebben a korszakban megélt és bátorította őket, hogy erősen álljanak meg az igazságban. Olvassuk el a Jel 3:1-6 verseket! Szárdisz a reformáció egyházait jelképezi a Kr. u. 1500-tól a mintegy 1830-ig terjedő időszakban. Egyeseket nagyon meglephet, hogy ez a gyülekezet (egyházi korszak) a fügefára emlékeztet, amit Jézus megátkozott. Akár az a fügefa, Szárdisz korszaka is jó gyümölcstermést ígért. „Az a neved, hogy élsz” – mondta Jézus, de sajnos nem ezt látta. Való igaz, hogy ebben az időszakban kezdődött a reformáció és sok, évszázadokon át elfeledett bibliai igazságot fedeztek fel újra. Ám ahelyett, hogy engedték volna Jézusnak az életüket megváltoztatni, az emberek inkább vitatkoztak és hadakoztak bibliaértelmezésük védelmében. Sajnos még olyanok is üldözték a keresztségről vagy az úrvacsoráról más nézeteket vallókat, akik tanulmányozták a Bibliát és a szerint szándékoztak élni.

Filadelfia és Laodicea (Jel 3:7-22)

Az összes gyülekezet közül a filadelfiai volt a legszeretőbb egyház. Jézus ennek nagyon örült. Olvassuk el, mit üzent nekik! Jel 3:7-13
A „filadelfia” szó testvéri szeretetet jelent. Az őszinte hívők a Kr. u. 1830-as és a korai 1840-es években olyan szeretetben éltek, amilyen az apostolok ideje óta nem fordult elő. Jézus második eljövetelét hirdetve, az Őt őszintén szerető keresztények mindenüket az evangéliumi üzenet hirdetésére áldozták. Mindenkinek elmondták, amit Jézus közeli visszajöveteléről tudtak. Ez a mások iránti szeretet tette annyira boldoggá Jézust. Olvassuk el a 14-22 verseket! Számunkra a laodiceai gyülekezetnek szóló üzenet megértése a legfontosabb. Vajon miért? Mert azt a korszakot jelképezi, amelyben ma élünk. Az 1844-es esztendőtől Jézus eljöveteléig tartó időszakot felölelő korszak egyháza messze nem olyan kedvező képet mutat, mint az előző időszaké. A „laodicea” szó jelentése: „az ítélet népe”. A név bizonyára ránk illik, mert a „nagy engesztelési nap” már 1844 óta folyik a mennyei szentélyben. Sajnálatos módon, habár ilyen fontos korszakról van szó, Jézus semmi, egyáltalán semmi dicséretre méltót nem talál a laodiceai egyházban. Sőt inkább mindent megtesz, hogy népének tűzben megpróbált aranyat (hitet és szeretetet), fehér ruhákat (igaz jellemet) és szemgyógyító írt (lelki, szellemi vezetést) ajánljon, hogy felkészüljenek az Ő eljövetelére. 

Alkalmazás: Mit jelent hidegnek, melegnek vagy langyosnak lenni? Melyik szóval jellemeznéd a következő meghatározásokat? 
1. Mindig megkérdezni magunktól: Jézus vajon így tenne-e? 
2. Alig várni a szombat végét, hogy szórakozhass. 
3. Levelezni a barátainkkal istentisztelet alatt. 
4. Nem hinni a Bibliában. 
5. Így kezdeni a mondatot: „Semmi kivetnivalót nem találok….” 
6. Engedni, hogy bármi is fontosabb legyen számodra Jézusnál. 
7. Segíteni barátaidnak megismerni Jézus csodálatos dolgait. 
8. Utánozni a barátaid viselkedését és öltözködését. 
9. Segíteni testvéreidnek az engedelmességben.