---

¹ Emlékeztesd őket arra, hogy vessék alá magukat a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak; engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre.
² Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, kedvesek legyenek, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.
³ Mert régen mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, gyűlöltek és egymást gyűlölők voltunk.
⁴ De amikor a mi üdvözítő Istenünk jó volta és az emberekhez való szeretete megjelent,
⁵ nem a véghezvitt igaz cselekedeteink alapján újított meg, hanem könyörületből mentett meg minket az újjászületés fürdője és a Szentlélek által,
⁶ akit kitöltött ránk bőséggel a mi üdvözítő Jézus Krisztusunk által,
⁷ hogy kegyelméből megigazulva örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.
⁸ Igaz ez a beszéd, és szeretném, hogy tanúskodj ezek mellett, hogy igyekezzenek jó cselekedetekkel elöl járni azok, akik Istenben hívőkké lettek. Ezek jók és hasznosak az embereknek.
⁹ Az ostoba vitatkozásokat, a nemzetségtáblázatok körüli civakodást és a törvény értelmezése felőli harcokat kerüld, mert haszontalanok és hiábavalók.
¹⁰ A szakadást szító embert egy vagy két intés után kerüld,
¹¹ tudva, hogy az ilyen romlott, vétkezik, és önmagát ítéli el.
¹² Amikor Artemászt vagy Tükhikoszt hozzád küldöm, igyekezz hozzám jönni Nikopoliszba, mert elhatároztam, hogy ott töltöm a telet.
¹³ A törvénytudó Zénászt és Apollóst gondosan készítsd fel az útra, hogy semmiben se legyen hiányuk.
¹⁴ De tanulják meg a mieink is, hogy jó cselekedetekkel járjanak elöl ott, ahol sürgős segítségre van szükség, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
¹⁵ Köszöntenek téged mindnyájan, akik velem vannak. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben. Kegyelem mindnyájatokkal!