---

¹ Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
² Mondd meg Áronnak és fiainak, hogy tisztelettel bánjanak Izráel fiainak szent adományaival, amelyeket nekem szentelnek, hogy meg ne gyalázzák szent nevemet. Én vagyok az ÚR.
³ Mondd meg nekik: Ha valaki utódaitokból, a ti összes magzatotok közül a szent dolgokhoz közelít, amelyeket Izráel fiai szentelnek az ÚRnak, amikor éppen tisztátalan, az ilyen ember irtassék ki előlem. Én vagyok az ÚR.
⁴ Ha valaki Áron fiai közül leprás vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztul. Aki pedig egy tetem által tisztátalanná lett dolgot érint, vagy valakit, akinek magömlése van,
⁵ vagy ha valaki egy férget érint, s ezáltal tisztátalanná lesz, vagy embert, akitől tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalansága miatt,
⁶ az ilyen ember, aki effélét érint, tisztátalan legyen estig, és a szent dolgokból ne egyék, csak ha megmosta a testét vízzel.
⁷ De amikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehet a szent dolgokból, mert az ő eledele az.
⁸ Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa. Én vagyok az ÚR.
⁹ A rendelkezésemet pedig tartsák meg, hogy bűnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak amiatt, hogy meggyalázzák azokat. Én vagyok az ÚR, az ő megszentelőjük.
¹⁰ Senki idegen nem ehet szent ételt, a pap zsellére és bérese sem ehet szent ételt.
¹¹ De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehet belőle, és a házánál született szolgák szintén. Ezek ehetnek eledeléből.
¹² De a pap leánya, ha idegennek lesz a felesége, nem ehet a szent áldozatból.
¹³ De ha a pap leánya özveggyé lesz, vagy elválik, de magzata nincs, és visszatér apja házához, mint leánykorában, akkor ehet apja eledeléből. De idegen nem ehet belőle.
¹⁴ Ha pedig tévedésből eszik valaki szentelt ételt, tegye ahhoz annak ötödrészét, így adja meg a papnak.
¹⁵ És be ne szennyezzék Izráel fiainak szent dolgait, amelyeket az ÚRnak áldoznak,
¹⁶ hogy vétkes hamissággal ne terheljék magukat, ha esznek az ő szent dolgaiból. Mert én vagyok az ÚR, az ő megszentelőjük.
¹⁷ Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
¹⁸ Mondd meg Áronnak és fiainak és Izráel minden fiának: ha valaki Izráel házából és az Izráelben levő jövevények közül fölviszi az áldozatát akár fogadalomból, akár szabad akaratból: amit fölvisznek az ÚRnak egészen elégő áldozatul,
¹⁹ hogy kedvesen fogadtassék: ép és hím legyen, akár marha, akár bárány, akár kecske az.
²⁰ Amiben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert az nem lesz kedves neki tőletek.
²¹ Ha valaki hálaáldozattal áldozik az ÚRnak, vagy fogadalmának teljesítésére, vagy szabad akaratból, s akár marhaféléből, akár juhféléből, ép legyen, hogy kedves legyen. Semmi fogyatkozás ne legyen abban.
²² Vakot vagy rokkantat vagy csonkát vagy fekélyest vagy viszketegest vagy varast ne áldozzatok az ÚRnak, és tűzáldozatul ne tegyetek ezekből az oltárra az ÚRnak!
²³ Hosszú vagy kurta tagú ökröt vagy bárányt szabad akaratból való áldozatul vihetsz ugyan, de fogadalmi áldozatul nem lesz kedves.
²⁴ Szétnyomott, összezúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt se áldozzatok az ÚRnak. Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt,
²⁵ se idegen ember kezéből ne áldozzatok semmi ilyenből a ti Istenetek eledeléül. Mivel romlás van bennük, fogyatkozás van bennük: nem fogadtatnak kedvesen érettetek.
²⁶ Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
²⁷ Borjú, bárány és kecske, ha megellett, az anyja alatt legyen hét napig. A nyolcadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tűzáldozatul az ÚRnak.
²⁸ De tehenet és juhot kicsinyével együtt ne öljetek meg ugyanazon a napon.
²⁹ Ha hálaáldozattal áldoztok az ÚRnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok.
³⁰ Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelig. Én vagyok az ÚR.
³¹ Tartsátok meg parancsolataimat, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az ÚR.
³² Ne fertőztessétek meg szent nevemet, hogy megszenteltessem Izráel fiai között. Én vagyok az ÚR, a ti megszentelőtök,
³³ aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek. Én vagyok az ÚR.