---

¹ Ezek után Ahasvérós király nagy méltóságra emelte az agági Hámánt, Hammedátá fiát. Kitüntette őt, és följebb tetette a székét minden fejedelménél, aki körülötte volt.
² A király minden szolgája, aki a királyi udvarban volt, térdet hajtott, és leborult Hámán előtt, mert így parancsolta a király. De Mordokaj nem hajtott térdet, és nem borult le.
³ Akkor a király szolgái, akik a király kapujában voltak, ezt kérdezték Mordokajtól: Miért szeged meg a király parancsát?
⁴ Nap nap után ezt mondogatták neki, de ő nem hallgatott rájuk. Ezért jelentették Hámánnak, hogy lássák, helytálló-e Mordokaj védekezése; mert arra hivatkozott előttük, hogy ő zsidó.
⁵ Amikor Hámán látta, hogy Mordokaj nem hajt térdet, és nem borul le előtte, Hámán megtelt haraggal.
⁶ De kevesellte, hogy csak magára Mordokajra vesse rá a kezét, mert megmondták neki, hogy Mordokaj melyik népből származik. Ezért Hámán arra törekedett, hogy elveszítsen Ahasvérós egész országában minden zsidót, Mordokaj népét.
⁷ Ahasvérós királyságának tizenkettedik évében, az első hónapban, a Niszán hónapban púrt, azaz sorsot vetettek Hámán előtt napról napra és hónapról hónapra a tizenkettedik hónapig, ez pedig Adár hónapja.
⁸ Akkor ezt mondta Hámán Ahasvérós királynak: Van egy nép, amely elszórtan és elkülönülve él a népek között, országod minden tartományában, és törvényei különböznek minden más nemzetétől. Nem teljesítik a király törvényeit sem. Bizony, nem illik ezt annyiban hagynia a királynak!
⁹ Ha a királynak úgy tetszik, adja írásba, hogy veszítsék el őket, és én tízezer talentum ezüstöt mérek ki a hivatalnokok kezébe, hogy vigyék a király kincstárába.
¹⁰ Akkor a király lehúzta ujjáról a gyűrűjét, és az agági Hámánnak, Hammedátá fiának, a zsidók ellenségének adta.
¹¹ Azt mondta Hámánnak a király: Az ezüst legyen a tiéd, a néppel pedig úgy cselekedj, amint neked tetszik.
¹² Az első hónap tizenharmadik napján előhívatták a király írnokait, és megírattak mindent a király fejedelmeinek és a kormányzóknak, akik az egyes tartományokban voltak, továbbá minden egyes nép vezetőinek úgy, ahogy Hámán parancsolta. Minden tartománynak a maga írásmódja szerint és minden egyes népnek a saját nyelvén írtak Ahasvérós király nevében, és az írásokat lepecsételték a király gyűrűjével.
¹³ Majd elküldték a leveleket futárokkal a király minden tartományába, hogy egyetlen napon, a tizenkettedik hónapnak, Adár hónapnak a tizenharmadik napján pusztítsanak ki, öljenek meg és semmisítsenek meg minden zsidót, ifjútól vénig, gyermekeket és asszonyokat, javaikat pedig zsákmányolják el.
¹⁴ A rendelet szövegét törvényként hirdették ki minden egyes tartományban, és minden népnek tudomására hozták, hogy legyenek készen azon a napon.
¹⁵ A futárok gyorsan elmentek a király parancsával. A törvényt Súsán várában is kiadták. A király és Hámán leült inni, Súsán városa pedig föl volt háborodva.