Háború az igazság ellen

A Jelenések könyvének 11. fejezete a nagy francia forradalomról szóló próféciával és a 13. fejezetben szereplő „halálos seb” beteljesedésével hatalmas bizonyítékát adja, hogy a Biblia szava teljes mértékben megbízható. Más próféciák is voltak azonban, amelyek a reformáció idején nagyon fontosak voltak Isten népe számára. Az elsőt múlt heti tanulmányunkban ismerhettük meg a Dániel könyvének 7. és 8. fejezetében található látomásokból. Olvassuk el: Dán 7:7-8; 19-22 Ezek a próféciák nagy jelentőséggel bírtak, mert ezek győzték meg a korai reformátorokat, hogy hagyják el a katolikus egyházat. Nem lehetett másként értelmezni őket, mert egyedül a pápaság felelt meg minden részletében a kis szarvról írottaknak. A Jelenések könyvének 17. fejezetében hasonló prófécia található. Olvassuk el! Jel 17:1-2 Pontról pontra vegyük át ezeket az igeverseket! Az első versben egy paráznáról (tisztességtelen, tisztátalan asszonyról) szól az angyal. A próféciákban az asszony mindig az egyházat jelképezi. Mivel ez az asszony parázna, egy hamis egyházat kell jelentenie. Az asszony „sok vizeken” ül. A 15. versből egyértelműen megérthetjük, hogy a „vizek” szimbólum a népeket, nyelveket és nemzeteket jelenti. Más szóval ez az „asszony”, vagyis egyház nem egy kicsiny gyülekezet valamely eldugott kisvárosban, hanem egy hatalmas egyház, amit sok nemzet követ. A második vers szerint ez az asszony a föld királyaival paráználkodott. Ez megmagyarázza tisztátalanságát. Nem Krisztus tiszta menyasszonya, hanem szövetkezett a világi kormányzatokkal és felügyelte őket. Újra nem egy kis szervezetről van szó. Elég nagy és erős ahhoz, hogy a nemzeti vezetők figyelembe vegyék és szövetkezzenek vele. Ez az asszony paráznaságának borából is adott „barátainak”. Nem egyszerű szőlőléről van itt szó, amit Jézus az utolsó vacsorán ivott tanítványaival, hanem arról, ami lerészegíti, és bolondságok cselekvésére készteti az embereket. A hamis tanítást, a téves meggyőződést jelenti ez a bor, amely ostoba vagy gonosz törvények kiadására készteti az országok vezetőit.

Alkalmazás: A Biblia egyértelműen tanítja, hogy az embereknek tisztelniük kell kormányukat. Lk 20:25 De vajon egyesülnie kell-e a vallási és társadalmi vezetésnek, vagy egymástól elkülönültnek kell maradniuk? 2Kor 6:14-18

Jelenések könyve 17. fejezetének próféciáját tanulmányoztuk, hogy kiderítsük, kit is jelképez a fenevadon ülő asszony. A megoldáshoz újabb kulcsokat találhatunk a 9. és a 18. versekben . Az angyal azt mondta Jánosnak, hogy az asszony hét hegyen ül, és hogy ő az a nagy város, amely uralkodik a föld királyain. E két igevers elolvasásával már semmi kétségünk nem lehet. Rómát a hét dombra épült városként ismerték. És melyik város uralkodott a királyok felett? Királyok uralkodtak a városok felett, nem pedig megfordítva – Rómát és a pápákat kivéve, akik azt állították, hogy joguk van megbüntetni a királyokat, sőt még a tisztségükből is elmozdíthatják őket. Most már láthatjuk, miért volt olyan fontos ez a prófécia a reformáció idején. Nehéz volt meggyőzni azokat, akik abban a hitben nőttek fel, hogy a katolikus egyház kezében van örök sorsuk, hogy Istenben bízzanak és ne a papokban vagy a pápában. Szedjük pontokba, hány bizonyítékát adta Isten a Jelenések könyve 17. fejezetében szereplő parázna asszony kilétének! 1. Egy hatalmas egyház, ami sok nemzeten uralkodik. 2. Elég erős, hogy befolyásolja az országok vezetését, hogy 3. olyan törvényeket hozzanak, melyekkel ártanak saját országaiknak. 4. Ez az egyház bíborba és bársonyba öltözik. 5. Gyilkolja Isten népét. 6. A Babilon gúnynevű városból származik. 7. Hét hegyen ül, 8. és jogot formál a királyok feletti uralomra. Nagyon nehéz lenne elkerülni a nyilvánvaló következtetést, hogy a Jelenések könyve 17. fejezetének tisztátalan asszonya (a tisztátalan egyház) a római katolicizmust jelöli.

Alkalmazás: Azt jelentené ez vajon, hogy minden katolikus elveszett? Aligha! Wycliffe, Tyndale, Husz János, Luther Márton, Zwingli és Knox mind katolikus papok voltak. Csupán ezért kizárná őket Isten a mennyből? Nem, természetesen nem! De ők, amikor észrevették a hibákat, amikbe a pápaság vezette őket, inkább Jézus követését választották. Dicsőség az Úrnak! Sok ezer hűséges katolikus tette már ugyanezt a múltban és még többen teszik majd a jövendőben. 

A Jelenések könyve 17. fejezetében szereplő parázna asszonyra vonatkozó prófetikus bizonyítékok egyre több embert győztek meg, hogy a reformációhoz csatlakozzon. Ez nagy gondot jelentett a katolikusoknak. Valamit tenniük kellett ellene. Két dolgot is tettek. A tridenti zsinat idején (1545- 1563) az egyház legbriliánsabb elméit bízták meg, hogy dolgozzanak a „probléma” megoldásán. Ők pedig kétféle „megoldást” is javasoltak. Mi a helyes megoldás egy problémára, ha Isten rámutat, hogy valamit helytelenül tettél? Péld 28:13; Zsolt 32:5
A katolikus egyház szerint a gond az volt, hogy Dániel könyvének és a Jelenések könyvének próféciái leleplezték őket. Nyilvánvaló volt tehát, hogy másként kell magyarázni azokat. De hogyan oldhatják meg ezt? Egyáltalán nem volt könnyű. A legműveltebb katolikus tudósok dolgoztak rajta éveken át, mielőtt valami olyasmit ötlöttek volna ki, ami mindnyájuknak tetszett. Az első választ egy Francisco Ribera nevű jezsuita tudós dolgozta ki. 1590-ben egy új elmélettel állt elő, amit „futurizmusnak” nevezett. Ötlete valóban rendkívül egyszerű volt. Csupán állítsuk azt, hogy Dániel könyvének és a Jelenések könyvének próféciái (néhány nyilvánvaló kivétellel) majd csak az idők végén fognak teljesülni. Ha egy prófécia még nem teljesült be, akkor az nem is szólhat a pápaságról. Huszonnégy évvel később egy másik jezsuita tudós, Luis de Alcasar újabb elmélettel állt elő, amit „preterizmusként” ismerünk. Állítása szerint a próféciák Jeruzsálem pusztulásával és a Római Birodalom bukásával már mind réges-régen beteljesedtek. Ez ugyanolyan jól bevált. Ha a prófécia már régen beteljesült, akkor egyáltalán nem szólhat a pápaságról.

Alkalmazás: Hát nem elképesztő, hogy emberek keményen dolgoznak azon, hogy meggyőzzenek másokat egy hazugság igaz voltáról? Ez a két elmélet nagyban különbözik egymástól, akárcsak a Mk 14:56 igeversben található vallomások.

Az 1600-as évekre a katolikus egyház már két elméletet is kidolgozott a próféciák félremagyarázására, hogy így eltereljék magukról a figyelmet. Természetesen nem lehetett mind a kétféle elméletben hinni, hiszen az egyik kizárja a másikat. Mégis úgy tűnt, hogy ez senkit sem zavar az egyházban. Egyes katolikusok mind a mai napig a futurizmust, míg mások a preterizmust tanítják. Az évek során ezek az eszmék természeten változtak és továbbfejlődtek. Eleinte úgy tűnt, a preterizmus annak ellenére népszerűbb, hogy később keletkezett. Aztán történt valami, ami a futurizmus népszerűsége felé billentette a mérleget. A jezsuita tanítók százai készítették elő az utat. Nem úgy, hogy mindenhol a futurizmust hirdették. Nem. A klasszikus műveltséget oktatták Nyugat- Európában. Tagadhatatlan, hogy a jezsuita oktatók voltak a legképzettebb professzorok. Rengeteget dolgoztak, hogy elsajátítsák Homérosz, Platón, Arisztotelész és Szókratész műveinek tanait. Tanulmányozták a jogalkotás, a logikus gondolkodás és a vitatkozás tudományát. Mindenre megtaníthattak valakit, hogy sok pénzt keressen és híres legyen. Ebben ők voltak a legjobbak. Ugyanúgy értelmezik a „sikert” a keresztények, mint mások? Fil 3:7-8
Sajnálatos módon sok protestáns is jezsuita iskolákba küldte gyermekeit tanulni a „megfelelő állás” és a „sok pénz” reményében. Ennek következtében egyre több protestáns gondolkodásmódja olyanná vált, mint a katolikusoké. A futurizmus terjesztésének legjelentősebb személyisége John Darby volt. Az angol férfiú a Plymouth Testvérek nevű kisegyház alapítóinak egyike volt. Darby 1832-ben bejelentette, hogy új igazságot „fedezett fel” a Bibliában, amit „titkos elragadtatás"-nak nevezett. Ez Ribera futurizmusa egy részének új, sokkal bonyolultabb változata volt.

Alkalmazás: Mit mond a Biblia az új eszmék elfogadásáról? Péld 14:15; 2Pt 1:19-2:2; ApCsel 17:11; 1Thess 5:21

John Darby elméletének igazán hosszú az elnevezése: diszpenzácionalizmus. Darby szerin hét különféle „diszpenzáció”, vagyis időszak létezik a megváltási terv folyamatának során. Isten terve a bűnösök megmentésére megváltozott. Minden alkalommal újabb megmentési terv van érvényben. Változik-e valaha Isten? Megváltozhat-e a megváltási terv? Zsid 13:8; Mal 3:6
Darby rövidesen Amerikában is elterjesztette eszméit, ahol sok evangélikus át is vette őket. Köztük Dwight L. Moody. E nézetek még népszerűbbé váltak a Scofield bibliakommentár megjelenése után. Ezt a könyvet Cyrus Scofield készítette. Olyan volt, mint a King James változat, csak végig lábjegyzetekkel látták el, melyek lényege az volt, hogy a próféciákat megpróbálják összhangba hozni a diszpenzácionalizmussal. Ez a Biblia különösen Amerika déli államaiban, az úgynevezett „bibliás övezetben” volt népszerű. Mivel a különböző egyházak tagjai ugyanazt a Bibliát tanulmányozták, rövidesen a legtöbbjük azonos hitre jutott, legalábbis a próféciák értelmezésével kapcsolatban. A legtöbben nem foglalkoznak Darby elméletének bonyolultabb részeivel. A „titkos elragadtatásról” azonban már szinte mindenki hallott. Ezen elmélet szerint a „valóban jó keresztények” egy nap váratlanul, hirtelen el fognak tűnni. Bármilyen figyelmeztetés nélkül, titokban a mennybe kerülnek. Azután mindenkinek lesz még hét éve eldönteni, követi-e Jézust, vagy sem. Az elmélet szerint a hét esztendő végén tér vissza Jézus és megöli Sátánt mindazokkal az emberekkel együtt, akik addigra nem tértek meg, és felállítja országát. Napjainkban protestáns lelkészek ezrei tanítják a titkos elragadtatás elméletét. Protestáns szemináriumok (lelkészképző intézetek) oktatási programja alapul ezen az elméleten. Könyvek és folyóiratok cikkei, sőt még filmek is terjesztik az elméleteket, melyeket eredetileg a reformáció elleni harcra szántak. A Biblia sokat elmond arról, milyen is lesz Jézus eljövetele. Még többet megtudunk majd róla az elkövetkezendő hetekben. Most olvassuk el 1Thess 4:16-17 igeverseket!

Alkalmazás: Mit gondolsz, miért dolgozott Sátán több mint háromszáz éven át a Jézus második eljöveteléről szóló hamis eszmék terjesztésén? Mk 13:21-23   

Tanulmányozásra
Olvassuk el a tanulmányban említett igeverseket és „A nagy küzdelem” című könyv 381–386. oldalait!