Dániel UTOLSÓ LÁTOMÁSA
Text de memorat
Aranyszöveg: „Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik.” Dániel 12:10
Irigység, féltékenység, rosszindulat és üldözés árad azokra, akik mennyei benyomást keltenek. Ez azonban csak erősíti azt, amit legyőzni nem tud. – The Signs of the Times, 1887. július 14.
Amikor Lucifert kiűzték a mennyből, Isten Gábrielt, egy másik hatalmas angyalt jelölt ki a helyére. Most már a Gábrielé volt az a dicsőség, tisztelet és Krisztushoz való közelség, amelynek egykor Lucifer örvendett. Ahelyett, hogy féltékeny lett volna Krisztusra és megpróbálta volna átvenni a helyét, Gábriel felismerte, hogy milyen nagy szüksége van Rá, akit Mihálynak nevezett.
Ahogy semmit nem tudunk tenni Krisztus nélkül, a legtekintélyesebb angyal, Gábriel sem tudja elvégezni a feladatait nélküle, és ezt Dánielnek is a tudtára adta. (lásd: Jn 15:5, Dán 10:13) Krisztus segítségével azonban ez az egy angyal képes volt a sötétség minden erejét megállítani. Krisztussal mi is hasonlóan győzhetünk. Egy ilyen hatalmas Baráttal az oldalán nem csoda, hogy Pál felkiáltott: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” (Fil 4:13) Isten egy nagyon fontos küldetést bízott Gábrielre. Az akkori korok leghatalmasabb birodalmának uralkodóját kellett befolyásolnia. Olyan információkat adott Dániel prófétának, melyeket Isten szolgái az idők végéig tanulmányoznak majd. Azonban azok az egyszerű feladatok sem kevésbbé fontosak annál, amelyeket Isten nekünk ad. „Minden munka – főzés, asztalterítés, mosogatás, mosás, beteggondozás –, amelynek elvégzése szükséges, erkölcsi fontosságú… Az egyszerű feladatokat valakinek el kell végeznie. Akik ezt teszik, érezzék, hogy szükséges és tisztességes munkát végeznek. Küldetésükben az legyen alázatos gondolatuk, hogy ők éppúgy Istennek végzik a munkát, mint a prófétákhoz küldött Gábriel.” (Boldog otthon, 24. old.)
Krisztusért végzett munkánk során gyakran úgy érezzük, hogy csak mi dolgozunk. Olyan küldetéseink is vannak, amikor a körülöttünk levők nem értenek meg, és ilyenkor magányosnak érezzük magunkat. Ilyen volt Gábriel küldetése. Ezt mondta Dánielnek: „De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a persa királyoknál.” (Dán 10:13) Gábriel tudta, hogy nincs egyedül, mert Krisztus megértette és támogatta (lásd: 21. v.).
Gábriel üdvözlete és bevezetője egy másféle betekintést is nyújt számunkra. A jó és a gonosz angyalok a földi kormányzás legmagasabb szintjein dolgoznak. Salamon kijelentette: „Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!” (Péld 21:1) Amikor egy későbbi perzsa uralkodó rendeletet adott ki Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére, és elkezdődött a 2 300 évről szóló prófécia, Ezsdrás így fogalmazott: „Áldott az Úr, atyáink Istene, aki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.” (Ezsdrás 7:27)
Ezért mondja Pál is: „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt.” (1Tim 2:1-3)
Gábriel munkája a perzsa királlyal nem ért véget a 21 nap elteltével. Megmondta Dánielnek, hogy még évtizedekig eltart. „És monda: Tudod-é, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, ímé Görögország fejedelme jő elő!” (Dán 10:20) Ha kitartóak vagyunk, ha győzedelmeskedünk a nehézségek és akadályok fölött, akkor az angyalokhoz hasonlóan dolgozunk.
Amikor Lucifert kiűzték a mennyből, Isten Gábrielt, egy másik hatalmas angyalt jelölt ki a helyére. Most már a Gábrielé volt az a dicsőség, tisztelet és Krisztushoz való közelség, amelynek egykor Lucifer örvendett. Ahelyett, hogy féltékeny lett volna Krisztusra és megpróbálta volna átvenni a helyét, Gábriel felismerte, hogy milyen nagy szüksége van Rá, akit Mihálynak nevezett.
Ahogy semmit nem tudunk tenni Krisztus nélkül, a legtekintélyesebb angyal, Gábriel sem tudja elvégezni a feladatait nélküle, és ezt Dánielnek is a tudtára adta. (lásd: Jn 15:5, Dán 10:13) Krisztus segítségével azonban ez az egy angyal képes volt a sötétség minden erejét megállítani. Krisztussal mi is hasonlóan győzhetünk. Egy ilyen hatalmas Baráttal az oldalán nem csoda, hogy Pál felkiáltott: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” (Fil 4:13) Isten egy nagyon fontos küldetést bízott Gábrielre. Az akkori korok leghatalmasabb birodalmának uralkodóját kellett befolyásolnia. Olyan információkat adott Dániel prófétának, melyeket Isten szolgái az idők végéig tanulmányoznak majd. Azonban azok az egyszerű feladatok sem kevésbbé fontosak annál, amelyeket Isten nekünk ad. „Minden munka – főzés, asztalterítés, mosogatás, mosás, beteggondozás –, amelynek elvégzése szükséges, erkölcsi fontosságú… Az egyszerű feladatokat valakinek el kell végeznie. Akik ezt teszik, érezzék, hogy szükséges és tisztességes munkát végeznek. Küldetésükben az legyen alázatos gondolatuk, hogy ők éppúgy Istennek végzik a munkát, mint a prófétákhoz küldött Gábriel.” (Boldog otthon, 24. old.)
Krisztusért végzett munkánk során gyakran úgy érezzük, hogy csak mi dolgozunk. Olyan küldetéseink is vannak, amikor a körülöttünk levők nem értenek meg, és ilyenkor magányosnak érezzük magunkat. Ilyen volt Gábriel küldetése. Ezt mondta Dánielnek: „De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a persa királyoknál.” (Dán 10:13) Gábriel tudta, hogy nincs egyedül, mert Krisztus megértette és támogatta (lásd: 21. v.).
Gábriel üdvözlete és bevezetője egy másféle betekintést is nyújt számunkra. A jó és a gonosz angyalok a földi kormányzás legmagasabb szintjein dolgoznak. Salamon kijelentette: „Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!” (Péld 21:1) Amikor egy későbbi perzsa uralkodó rendeletet adott ki Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére, és elkezdődött a 2 300 évről szóló prófécia, Ezsdrás így fogalmazott: „Áldott az Úr, atyáink Istene, aki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.” (Ezsdrás 7:27)
Ezért mondja Pál is: „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt.” (1Tim 2:1-3)
Gábriel munkája a perzsa királlyal nem ért véget a 21 nap elteltével. Megmondta Dánielnek, hogy még évtizedekig eltart. „És monda: Tudod-é, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, ímé Görögország fejedelme jő elő!” (Dán 10:20) Ha kitartóak vagyunk, ha győzedelmeskedünk a nehézségek és akadályok fölött, akkor az angyalokhoz hasonlóan dolgozunk.
Dániel könyvének minden próféciája közül a 11. és 12. fejezet a legrészletesebb. Ez Gábriel legátfogóbb magyarázata a 8. fejezet próféciájáról. Mindössze 58 versben foglal össze több, mint kétezer évnyi történelmet.
Círusz perzsa királlyal kezdődően Gábriel felsorolta az őt követő perzsa királyokat, kiemelve Xerxesz, Eszter könyve Ahasvérusának uralkodását. Majd Nagy Sándor felemelkedéséről, katonai sikereiről, hódításairól, talán korai haláláról és a birodalom felosztásáról is beszélt.
Ezután leírta a Szíria és Egyiptom közötti hosszas viszálykodás történetét, melynek következtében különböző hadseregek vonultak át Izrael földjén. Bár ezek a harcok aggasztóak és elszomorítóak voltak a zsidók számára, a sok idegen katonával való találkozás által terjedt az istenismeret.
Amint újra és újra idegenek foglalták el az országot, ez a prófécia őrizte meg a zsidókat a teljes kétségbeesésétől. Azok, akik figyelmesen tanulmányozták, beazonosították az időszakokat. Felismerték az eseményeket, melyeknek az említett uralkodók idejében kellett megtörténniük. Figyelték, ahogy a prófécia lépésről lépésre beteljesedik, és a fontos uralkodók egymást követik.
Ezután Gábriel Rómára fordította figyelmét, magyarázva annak pogány és pápai korszakát is. Röviden említette Julius Cézárt, Kleopátrával való kapcsolatának kudarcát és meggyilkolását. Századokkal előre ismertette Dániellel Augustus császár adórendszerét, Tiberius császár felemelkedését és Krisztus halálát az ő uralkodásának idején.
A történelmi felsorolás folytatásában Gábriel szomorúan jellemezte a kereszténység általános hitehagyását, de azokról sem feledkezett meg, akik mindig hűségesek maradtak, mi több, ismertette hűségük titkát: „Az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekeszik.” (Dán 11:32) Az istenismeret erősítette meg őket. Ez az ismeret tette őket képessé nagy dolgok elvégzésére az Úrért.
Gábriel felfedte, hogy az igazak milyen kegyetlen üldözésnek lesznek kitéve évszázadokig. „És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig.” (33. v. ) Bár lesznek szünetek, ez az üldözés az idők végéig eltart.
Isten azonban nem feledkezik meg népéről. Erőt és bátorságot kapnak mindezek elviselésére. (34. v.)
Ez a keserves üldözés azonban hasznosnak bizonyult Isten népe számára. Viszonylag tisztán tartotta az egyházat. Ezen folyamat által csiszolódtak, megtisztultak és megfehéredtek. (lásd: 35. v.)
A pápai Róma uralkodójának, a pápának a büszkeségéről is beszélt. „És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz.” (36. v. ) Mindezek azonban soha nem történnének meg Isten beleegyezése nélkül. Ő még ebben a sötét korszakban is a föld Ura maradt. Az ember semmit nem tehet az engedélye nélkül. A gonosz csak addig virágzik, „mígnem betelik a harag; mert ami elhatároztatott, az végre is hajtatik,” (36. v.) A sok gonoszság a feltámadáskor a kísértőre hárul. A megölt igazak elnyerik az örök életet, míg a gonoszok a megérdemelt „gyalázatra és örökkévaló utálatosságra” támadnak fel. (Dán 12:2)
„A Mindenható közbelép, és a hitehagyott egyház, mely egyesült Sátán felmagasztalásában, megkapja ítéletét: »Ennekokáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt.« (Jel 18:8)” (The Review and Herald, 1893. szeptember 12.)
Círusz perzsa királlyal kezdődően Gábriel felsorolta az őt követő perzsa királyokat, kiemelve Xerxesz, Eszter könyve Ahasvérusának uralkodását. Majd Nagy Sándor felemelkedéséről, katonai sikereiről, hódításairól, talán korai haláláról és a birodalom felosztásáról is beszélt.
Ezután leírta a Szíria és Egyiptom közötti hosszas viszálykodás történetét, melynek következtében különböző hadseregek vonultak át Izrael földjén. Bár ezek a harcok aggasztóak és elszomorítóak voltak a zsidók számára, a sok idegen katonával való találkozás által terjedt az istenismeret.
Amint újra és újra idegenek foglalták el az országot, ez a prófécia őrizte meg a zsidókat a teljes kétségbeesésétől. Azok, akik figyelmesen tanulmányozták, beazonosították az időszakokat. Felismerték az eseményeket, melyeknek az említett uralkodók idejében kellett megtörténniük. Figyelték, ahogy a prófécia lépésről lépésre beteljesedik, és a fontos uralkodók egymást követik.
Ezután Gábriel Rómára fordította figyelmét, magyarázva annak pogány és pápai korszakát is. Röviden említette Julius Cézárt, Kleopátrával való kapcsolatának kudarcát és meggyilkolását. Századokkal előre ismertette Dániellel Augustus császár adórendszerét, Tiberius császár felemelkedését és Krisztus halálát az ő uralkodásának idején.
A történelmi felsorolás folytatásában Gábriel szomorúan jellemezte a kereszténység általános hitehagyását, de azokról sem feledkezett meg, akik mindig hűségesek maradtak, mi több, ismertette hűségük titkát: „Az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekeszik.” (Dán 11:32) Az istenismeret erősítette meg őket. Ez az ismeret tette őket képessé nagy dolgok elvégzésére az Úrért.
Gábriel felfedte, hogy az igazak milyen kegyetlen üldözésnek lesznek kitéve évszázadokig. „És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig.” (33. v. ) Bár lesznek szünetek, ez az üldözés az idők végéig eltart.
Isten azonban nem feledkezik meg népéről. Erőt és bátorságot kapnak mindezek elviselésére. (34. v.)
Ez a keserves üldözés azonban hasznosnak bizonyult Isten népe számára. Viszonylag tisztán tartotta az egyházat. Ezen folyamat által csiszolódtak, megtisztultak és megfehéredtek. (lásd: 35. v.)
A pápai Róma uralkodójának, a pápának a büszkeségéről is beszélt. „És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz.” (36. v. ) Mindezek azonban soha nem történnének meg Isten beleegyezése nélkül. Ő még ebben a sötét korszakban is a föld Ura maradt. Az ember semmit nem tehet az engedélye nélkül. A gonosz csak addig virágzik, „mígnem betelik a harag; mert ami elhatároztatott, az végre is hajtatik,” (36. v.) A sok gonoszság a feltámadáskor a kísértőre hárul. A megölt igazak elnyerik az örök életet, míg a gonoszok a megérdemelt „gyalázatra és örökkévaló utálatosságra” támadnak fel. (Dán 12:2)
„A Mindenható közbelép, és a hitehagyott egyház, mely egyesült Sátán felmagasztalásában, megkapja ítéletét: »Ennekokáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt.« (Jel 18:8)” (The Review and Herald, 1893. szeptember 12.)
Dániel odaadó szolgája volt a Mindenhatónak. Hosszú élete Mesterének szolgálatában végzett nemes cselekedeteknek sorozata volt. Jellemtisztaságánál és rendíthetetlen hiténél csak alázatossága és töredelme volt nagyobb. Joggal hangsúlyozhatjuk: Dániel élete az igazi jámborságnak és szentségnek Isten Leikétől ihletett példaképe. – Megszentelt élet, 52. old.
Amikor Dániel úgy érezte, hogy Perzsiában egyedül harcol a gonosz ellen, Krisztus megmentette őt, mellé állt, és biztos volt a győzelem. Ugyanígy az idők végén, amikor megsokasodnak a gondok, az ellenség körülveszi Isten népét. Azt hiszik, egyedül maradtak, de maga Krisztus siet segítségükre, és megnyerik a végső nagy csatát. Dániel könyvének 10-12. fejezeteiben Jézus a siker kulcsa.
Dániel 11. fejezetében hatalmas, tekintélyes uralkodók felemelkedésének és bukásának a felsorolását olvashatjuk. Mindegyiknek saját megoldása volt a gondokra és a világbéke helyreállítására. A fegyverek, a vagyon, a diplomáciai erőfeszítések és a szövetségek nemcsak kudarcot vallottak, hanem rosszabb állapotba sodorták a világot, mint amilyenben azelőtt volt, teljes káoszba taszítva azt.
A különböző korszakok mind különböző irányzatokkal rukkoltak elő. A történészek különböző nevekkel látták el a huszadik század évtizedeit: „az őrjöngő húszasok”, „a piszkos harmincasok”, „a harcos negyvenesek”, „a klassz ötvenesek”, „a menő hatvanasok”, stb. A Biblia is elnevezte a föld történetének legutolsó korszakát: „a szükség ideje” vagy „a nyomorúság ideje.”
„Nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig.” (Dán 12:1) Ez a megnevezés valóban találó, mert a föld lakosságának addig elképzelhetetlen nyomorúságokat kell átélnie. Az aszály miatt globális éhínség alakul ki. Forgószelek és szökőárak sújtják a partmenti városokat. A sűrűn lakott területeken pusztító földrengések következnek be, halálos járványok bénítják a társadalmat, polgárháborúk és más erőszakos megnyilvánulások csatlakoznak a többi nyomorúsághoz, és a föld lakosai megrémülnek. Gábriel azonban pontosan ennek a helyzetnek a kicsúcsosodására nyújt vigaszt.
„És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.” (Dán 12:1)
„A föld történelmének záró szakaszában az Úr hatalmas dolgokat fog tenni azokért, akik rendíthetetlenül kitartanak az igazság mellett. Aki e nemes héber ifjakkal a tüzes kemencében járt, hívei mellett áll, bárhol vannak is. Állandó jelenlétével vigasztalja és támogatja őket. A nyomorúság idején – amilyen nem volt, mióta nép létezik – választottai szilárdan megállnak. Sátán a gonoszság minden seregével sem tudja elpusztítani Isten leggyengébb szentjét sem. Angyalok, akiknek hatalmas erejük van, megoltalmazzák őket, és érdekükben Jahve kinyilatkoztatja önmagát mint az „istenek Istenét”, aki mindenképpen meg tudja menteni a benne bízókat.” (Próféták és királyok, 513. old.)
A szabadítás kulcsa, hogy nevünk benne legyen az élet könyvében. Nem csoda, hogy Jézus ezt mondta tanítványainak: „De ne azon örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.” (Lk 10:20)
Akik teljes egészében átadták magukat Krisztusnak és eldöntötték, hogy egyedül Őt szolgálják, nevük bekerül az élet könyvébe, mert „az élet könyve azoknak a nevét tartalmazza, akik valaha is Isten szolgálatába léptek.” (A nagy küzdelem, 480. old.)
Míg Dániel 11. és 12. fejezete felsorol néhány átmeneti nehézséget, melyet Isten szolgáinak meg kell tapasztalniuk, ugyanakkor örök jutalmukra is rámutat. „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” (Dán 12:3)
Miért nem döntöd el most, hogy a neved bekerüljön ebbe a könyvbe?
Amikor Dániel úgy érezte, hogy Perzsiában egyedül harcol a gonosz ellen, Krisztus megmentette őt, mellé állt, és biztos volt a győzelem. Ugyanígy az idők végén, amikor megsokasodnak a gondok, az ellenség körülveszi Isten népét. Azt hiszik, egyedül maradtak, de maga Krisztus siet segítségükre, és megnyerik a végső nagy csatát. Dániel könyvének 10-12. fejezeteiben Jézus a siker kulcsa.
Dániel 11. fejezetében hatalmas, tekintélyes uralkodók felemelkedésének és bukásának a felsorolását olvashatjuk. Mindegyiknek saját megoldása volt a gondokra és a világbéke helyreállítására. A fegyverek, a vagyon, a diplomáciai erőfeszítések és a szövetségek nemcsak kudarcot vallottak, hanem rosszabb állapotba sodorták a világot, mint amilyenben azelőtt volt, teljes káoszba taszítva azt.
A különböző korszakok mind különböző irányzatokkal rukkoltak elő. A történészek különböző nevekkel látták el a huszadik század évtizedeit: „az őrjöngő húszasok”, „a piszkos harmincasok”, „a harcos negyvenesek”, „a klassz ötvenesek”, „a menő hatvanasok”, stb. A Biblia is elnevezte a föld történetének legutolsó korszakát: „a szükség ideje” vagy „a nyomorúság ideje.”
„Nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig.” (Dán 12:1) Ez a megnevezés valóban találó, mert a föld lakosságának addig elképzelhetetlen nyomorúságokat kell átélnie. Az aszály miatt globális éhínség alakul ki. Forgószelek és szökőárak sújtják a partmenti városokat. A sűrűn lakott területeken pusztító földrengések következnek be, halálos járványok bénítják a társadalmat, polgárháborúk és más erőszakos megnyilvánulások csatlakoznak a többi nyomorúsághoz, és a föld lakosai megrémülnek. Gábriel azonban pontosan ennek a helyzetnek a kicsúcsosodására nyújt vigaszt.
„És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.” (Dán 12:1)
„A föld történelmének záró szakaszában az Úr hatalmas dolgokat fog tenni azokért, akik rendíthetetlenül kitartanak az igazság mellett. Aki e nemes héber ifjakkal a tüzes kemencében járt, hívei mellett áll, bárhol vannak is. Állandó jelenlétével vigasztalja és támogatja őket. A nyomorúság idején – amilyen nem volt, mióta nép létezik – választottai szilárdan megállnak. Sátán a gonoszság minden seregével sem tudja elpusztítani Isten leggyengébb szentjét sem. Angyalok, akiknek hatalmas erejük van, megoltalmazzák őket, és érdekükben Jahve kinyilatkoztatja önmagát mint az „istenek Istenét”, aki mindenképpen meg tudja menteni a benne bízókat.” (Próféták és királyok, 513. old.)
A szabadítás kulcsa, hogy nevünk benne legyen az élet könyvében. Nem csoda, hogy Jézus ezt mondta tanítványainak: „De ne azon örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.” (Lk 10:20)
Akik teljes egészében átadták magukat Krisztusnak és eldöntötték, hogy egyedül Őt szolgálják, nevük bekerül az élet könyvébe, mert „az élet könyve azoknak a nevét tartalmazza, akik valaha is Isten szolgálatába léptek.” (A nagy küzdelem, 480. old.)
Míg Dániel 11. és 12. fejezete felsorol néhány átmeneti nehézséget, melyet Isten szolgáinak meg kell tapasztalniuk, ugyanakkor örök jutalmukra is rámutat. „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” (Dán 12:3)
Miért nem döntöd el most, hogy a neved bekerüljön ebbe a könyvbe?
I. RÉSZ
1. Olvasd újra Dán 10:13 versét. Hasonlítsd össze Gábrielt Luciferrel aki azt gondolta, nincs szüksége Krisztusra!
1. Olvasd újra Dán 10:13 versét. Hasonlítsd össze Gábrielt Luciferrel aki azt gondolta, nincs szüksége Krisztusra!
Milyen legyen a mi hozzáállásunk? Jer 17:5-8
2. Milyen feladatokat végezhetsz el otthon, amelyek ugyanolyan fontosak, mint az angyalok feladatai a mennyben?
III. RÉSZ
5. Hogyan nevezzük a föld történetének zárószakaszát? Miért találó ez a megnevezés?
5. Hogyan nevezzük a föld történetének zárószakaszát? Miért találó ez a megnevezés?
6. Olvasd el Zsolt 91:3-8 verseit. Miért találó ez a leírás?
7. Olvasd el Péld 11:30 és Dán 12:3 verseit. Hogyan lehetünk bölcsek? Gondolj valakire, akit elvezethetsz az igazságra.
Mit kell tenned, ha nem tudod, hogyan kezdj hozzá? Jak 1:5-8
8. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy nevünk bennmarad az élet könyvében? Jel 3:5
Az ellenállás előrelendíti a munkát
A következőkben Healdsburgba költöztettük a sátrat, de ezzel párhuzamosan Pinerben is folytattuk a sorozatot. Itt az ellenállás egy váratlan forrásból eredt, néhány megtért hívő szüleitől és rokonaitól.
Mivel Jackson Ferguson volt a Monroe-i iskolaépület egyik gondnoka, és a másik gondnoktól is engedélyt kaptunk, szerveztünk egy istentiszteletet arra a helyszínre a következő szombatra. Amikor szombat reggel korán éppen arrafelé igyekeztem, találkoztam egy emberrel, aki Santa Rosába ment egy fuvar deszkával. Odakiáltott: „Lelkész, ma gondjaid lesznek! Az idős Morton úr nem fog beengedni az iskolába. Most leteszem ezt a fuvar fát, de visszajövök, hogy lássam, mi történik.” Amikor 10 órakor odaértem, az épület mögé kötöttem a lovam, és bementem. Csak az asszonyok voltak ott. A férfiak mind az utcán gyülekeztek, és Morton úrral tárgyaltak, aki annyira izgatott és ideges volt, hogy nem is vette észre érkezésemet. Ez kiáltotta: „Loughborough nem fog ma belépni abba az épületbe!” „De hiszen már bent van” – nevetett az egyik férfi. Ennek hallatán Morton úr berohant, megragadta a karom és kiabálni kezdett: „Menj ki innen, te hazug, tolvaj, istenkáromló!” Az ajtóhoz tolt, és egy erős lökéssel kitaszított az utcára. „Mit értesz ezen vádak alatt?” – kérdeztem a dühös férfit. „Hazudtál, amikor azt mondtad, hogy a gonoszok elégnek!” – mondta indulatosan. „Ezt olvassuk Mal 4:1- ben” – válaszoltam higgadtan. Ő azonban folytatta: „Tolvaj vagy, elloptad a fiamat, és istenkáromló vagy, mert azt tanítod, hogy a lélek nem halhatatlan.” Amikor utaltam néhány bibliaszövegre, meglendítette fejem fölött a botját, hogy azt hittem fejbe is üt, majd még haragosabban kiáltotta: „Mormonok vagytok!” Az egyik jelenlevő levetette a kabátját, és hozzám fordult: „Lelkész, engedd meg, hogy megüssem. Nem bántalmazhat téged.” „Csak vedd vissza a kabátod. Többet segít, mint amennyit árt nekünk” – válaszoltam. Az iskolaudvar mellett volt egy tölgyfaliget. A fák széles ágai tágas területet beárnyékoltak. Ide telepedtek le az emberek a fűbe a szombati istentiszteletre. Morton úr ellenállása következtében sikerült saját épületet szereznünk. Annak a két parcellának a tulajdonosa, melyen a sátrunk állt, nekünk adományozta a területet, és hozzáadott még 500 dollárt. Sok pénzadományt ígértek, és egy vállalkozó felajánlotta, hogy felhúzza nekünk az épületet. Mivel a pineri iskola mindig nyitott volt a vallásos összejövetelek fogadására, bejelentettük, hogy a következő szombaton ott tartjuk az istentiszteletet. Nem tudtuk, hogy most Peugh úr, két frissen megtért hívő apja fog ellenállni ennek. Ő is Morton véleményén volt, mely szerint mormonok vagyunk. Miután hét közben segítettem Bourdeau úrnak Healdsburgban a sátoros összejöveteleken, készültem a szombati pineri istentiszteletre. A feleségem egy adott pillanatban így szólt: „Úgy érzem, bajok következnek. Holnap veled megyek.” Június 19-én, szombaton saját lovunkkal és kocsinkkal indultunk Skinnerékhez. Reggel 7 óra körül értünk oda. Ott tudtuk meg, hogy Peugh úr bedeszkázta az iskolaépület ajtaját és ablakait. „Loughborough nem lép be többé ide!” – jelentette ki. Ugyanakkor egy nagy kést is megfent, és előkészített egy bunkósbotot, hogy véget vessen életemnek. Reggeli után láttuk a késsel és a bottal felfegyverkezve. Elment a ház mellett abba az irányba, ahonnan épp megérkeztünk Healdsburgból. Természetesen csak az istentisztelet kezdetének időpontjára várta érkezésünket. „Remélem jól elszórakozik majd az úton, ameddig rám vár” – mondtam Skinner asszonynak. Az istentiszteleten Fil 3:14-ről prédikáltam. „Célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” A prédikáció vége felé Peugh úr lépett be az udvarra. Rádöbbent, hogy a terve kudarcba fulladt. Kijelentettem a következő szombati istentiszteletet arra a helyre, majd befejeztük. A férfiak visszatartották az indulatos férfit, ameddig mi biztonságban távoztunk. A következő héten Peugh úr a bíroságon feljelentést tett ellenem, és kérte, hogy tiltsák be összejöveteleinket. A bírónak azonban tudomása volt róla, hogy Peugh törvénytelenül zárta be az iskolaépületet és a megölésemet tervezte, ezért így szólt hozzá: „Peugh úr, menjen haza és maradjon csendben, mert saját maga eszközölte ki önmaga ellen a büntetőeljárást.”
Mivel Jackson Ferguson volt a Monroe-i iskolaépület egyik gondnoka, és a másik gondnoktól is engedélyt kaptunk, szerveztünk egy istentiszteletet arra a helyszínre a következő szombatra. Amikor szombat reggel korán éppen arrafelé igyekeztem, találkoztam egy emberrel, aki Santa Rosába ment egy fuvar deszkával. Odakiáltott: „Lelkész, ma gondjaid lesznek! Az idős Morton úr nem fog beengedni az iskolába. Most leteszem ezt a fuvar fát, de visszajövök, hogy lássam, mi történik.” Amikor 10 órakor odaértem, az épület mögé kötöttem a lovam, és bementem. Csak az asszonyok voltak ott. A férfiak mind az utcán gyülekeztek, és Morton úrral tárgyaltak, aki annyira izgatott és ideges volt, hogy nem is vette észre érkezésemet. Ez kiáltotta: „Loughborough nem fog ma belépni abba az épületbe!” „De hiszen már bent van” – nevetett az egyik férfi. Ennek hallatán Morton úr berohant, megragadta a karom és kiabálni kezdett: „Menj ki innen, te hazug, tolvaj, istenkáromló!” Az ajtóhoz tolt, és egy erős lökéssel kitaszított az utcára. „Mit értesz ezen vádak alatt?” – kérdeztem a dühös férfit. „Hazudtál, amikor azt mondtad, hogy a gonoszok elégnek!” – mondta indulatosan. „Ezt olvassuk Mal 4:1- ben” – válaszoltam higgadtan. Ő azonban folytatta: „Tolvaj vagy, elloptad a fiamat, és istenkáromló vagy, mert azt tanítod, hogy a lélek nem halhatatlan.” Amikor utaltam néhány bibliaszövegre, meglendítette fejem fölött a botját, hogy azt hittem fejbe is üt, majd még haragosabban kiáltotta: „Mormonok vagytok!” Az egyik jelenlevő levetette a kabátját, és hozzám fordult: „Lelkész, engedd meg, hogy megüssem. Nem bántalmazhat téged.” „Csak vedd vissza a kabátod. Többet segít, mint amennyit árt nekünk” – válaszoltam. Az iskolaudvar mellett volt egy tölgyfaliget. A fák széles ágai tágas területet beárnyékoltak. Ide telepedtek le az emberek a fűbe a szombati istentiszteletre. Morton úr ellenállása következtében sikerült saját épületet szereznünk. Annak a két parcellának a tulajdonosa, melyen a sátrunk állt, nekünk adományozta a területet, és hozzáadott még 500 dollárt. Sok pénzadományt ígértek, és egy vállalkozó felajánlotta, hogy felhúzza nekünk az épületet. Mivel a pineri iskola mindig nyitott volt a vallásos összejövetelek fogadására, bejelentettük, hogy a következő szombaton ott tartjuk az istentiszteletet. Nem tudtuk, hogy most Peugh úr, két frissen megtért hívő apja fog ellenállni ennek. Ő is Morton véleményén volt, mely szerint mormonok vagyunk. Miután hét közben segítettem Bourdeau úrnak Healdsburgban a sátoros összejöveteleken, készültem a szombati pineri istentiszteletre. A feleségem egy adott pillanatban így szólt: „Úgy érzem, bajok következnek. Holnap veled megyek.” Június 19-én, szombaton saját lovunkkal és kocsinkkal indultunk Skinnerékhez. Reggel 7 óra körül értünk oda. Ott tudtuk meg, hogy Peugh úr bedeszkázta az iskolaépület ajtaját és ablakait. „Loughborough nem lép be többé ide!” – jelentette ki. Ugyanakkor egy nagy kést is megfent, és előkészített egy bunkósbotot, hogy véget vessen életemnek. Reggeli után láttuk a késsel és a bottal felfegyverkezve. Elment a ház mellett abba az irányba, ahonnan épp megérkeztünk Healdsburgból. Természetesen csak az istentisztelet kezdetének időpontjára várta érkezésünket. „Remélem jól elszórakozik majd az úton, ameddig rám vár” – mondtam Skinner asszonynak. Az istentiszteleten Fil 3:14-ről prédikáltam. „Célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” A prédikáció vége felé Peugh úr lépett be az udvarra. Rádöbbent, hogy a terve kudarcba fulladt. Kijelentettem a következő szombati istentiszteletet arra a helyre, majd befejeztük. A férfiak visszatartották az indulatos férfit, ameddig mi biztonságban távoztunk. A következő héten Peugh úr a bíroságon feljelentést tett ellenem, és kérte, hogy tiltsák be összejöveteleinket. A bírónak azonban tudomása volt róla, hogy Peugh törvénytelenül zárta be az iskolaépületet és a megölésemet tervezte, ezért így szólt hozzá: „Peugh úr, menjen haza és maradjon csendben, mert saját maga eszközölte ki önmaga ellen a büntetőeljárást.”
Az Úr munkája
Minden hívő legyen Krisztus munkatársa az elveszettek megkeresésében. Krisztus a követőire bízta ezt a munkát, és a gyülekezet tagjai nem állhatnak meg hűségesen Isten előtt, ameddig nem vállalják ezt a munkát komolyan és önzetlenül. Sokan azzal mentegetőznek, hogy számos fontos feladatuk van, melyek visszatartják őket a szolgálattól.
„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” Sok keresztény fiatal végezhetne jó munkát, ha a nagy Tanítótól tanulna Krisztus iskolájában. Még ha a lelkészek, az evangelisták és a tanítók elhanyagolják is az elveszettek keresését, a gyerekek és ifjak ne engedjék ezt meg maguknak. Krisztus tanítása azért áll rendelkezésünkre a Szentírásból, hogy befogadjuk, higgyük, élő hittel gyakoroljuk. A fiatalok és a gyermekek is álljanak munkába Jézus nevében. Egyesült erővel készítsenek erre vonatkozó terveket. Nem tudtok munkacsapatokat szervezni, imaórákat tartani és kérni az Urat, hogy ajándékozzon meg kegyelmével, hogy egységben elkezdjetek munkálkodni? Tanácskozzatok olyanokkal, akik szeretik és félik Istent, akiknek van tapasztalatuk ebben a munkában, és a Szentlélek indíttatása által tervezzetek és fejlesszetek ki módszereket, melyek által őszinte erőfeszítéseiteket siker koronázza. Az Úr megsegíti azokat, akik a Tőle kapott képességeket felhasználva dicsőséget adnak Neki. Ifjaink élő misszionáriusokká váltak? Kérjétek Isten ígéretének beteljesülését! „Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.” Kérjétek mára az áldást, és óráról órára, percről percre e szerint éljetek. Nem szükséges ma ellenállnotok a holnapi kísértéseknek, de legyünk elővigyázatosak. Ha kértek erőt, hogy ma ellenálljatok a gonosznak, akkor ma vigyázzatok és imádkozzatok. Kérjétek a Szentlélek vezetését, maradjatok Krisztus mellett, és így a holnapi feladatokra is felkészültök. Megkaptuk az ígéretet: „Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.” Ezt az ígéretet Isten adta, és teljesedését szemléltette is a földi család képével. „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik tőle kérik.” Akik ezeket a szavakat olvassák, belefognak-e a jó cselekedetekbe egyedül Jézus Krisztusban bízva, hisz elégséges az Ő kegyelme? Isten biztosra ígérte, hogy jelen lesz minden szükségben. Minden lelki, erkölcsi és fizikai erőnket rendeljük alá a Szentlélek hatalmának. Az Úr Jézus, aki életét adta érted, csiszolja értelmedet, amint megígérte és elküldi a Vigasztalót. A világosság elárasztja szívedet és az Úr hadseregének igaz katonájává válhatsz.
Amikor másokért teszel, a Lélek mennyei ereje dolgozik a szívekben, mert ők is Isten egyszülött Fiának vérén váltattak meg. Csak akkor lehetünk sikeresek a lelkek megnyerésében, akikért Jézus meghalt, ha Isten kegyelmére és erejére támaszkodunk, hogy Ő végezze el a meggyőzés munkáját és Ő szorgalmazza a szívben a megtérést. Nekünk Isten igazságát kell bemutatnunk. A hitetlenség és a bizonytalanság visszatartja az elmét. Legyen Isten igéje az, amely minden kételyt elűz a szívből. Fogjátok szaván Istent, és dolgozzatok hitben. Sátán előterjeszti javaslatait, hogy elvonja figyelmeteket, hogy bizalmatlanná tegyen a mennyei Atya szavával szemben. De ne feledjétek: „Ami pedig hitből nincs, bűn az.” Hittel hatoljatok át Sátán sötét árnyain és járuljatok a kegyelem trónusához, ahol nincs kétely. Csak így nyerhettek tapasztalatot, csak így kaphatjátok meg a békességhez és meggyőződéshez olyannyira szükséges bizonyítékokat. Amint növekedtek a megtapasztalásban, lelketek vágya is növekszik, és egyre forróbb szeretettel vállaljátok Isten szolgálatát, mert célotok egy Jézus Krisztuséval. Közösségetek van a Szentlélekkel, viselitek Krisztus igáját és Isten munkatársai vagytok.
A Jézus szeretetével átitatott lélek soha nem veszíti el a veszendő lelkek iránti érdeklődését. Az ilyen személyek szemlélik Jézust és Őt nézve átváltoznak az Ő hasonlatosságára. Krisztus kialakítja bennük a dicsőség reményét. Bizalmuk növekszik, szeretetük szélesedik és mélyül, amint megbizonyosodnak róla, hogy Krisztusban laknak, és Ő bennük.
– The Youth’s Instructor, 1894. augusztus 9.
„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” Sok keresztény fiatal végezhetne jó munkát, ha a nagy Tanítótól tanulna Krisztus iskolájában. Még ha a lelkészek, az evangelisták és a tanítók elhanyagolják is az elveszettek keresését, a gyerekek és ifjak ne engedjék ezt meg maguknak. Krisztus tanítása azért áll rendelkezésünkre a Szentírásból, hogy befogadjuk, higgyük, élő hittel gyakoroljuk. A fiatalok és a gyermekek is álljanak munkába Jézus nevében. Egyesült erővel készítsenek erre vonatkozó terveket. Nem tudtok munkacsapatokat szervezni, imaórákat tartani és kérni az Urat, hogy ajándékozzon meg kegyelmével, hogy egységben elkezdjetek munkálkodni? Tanácskozzatok olyanokkal, akik szeretik és félik Istent, akiknek van tapasztalatuk ebben a munkában, és a Szentlélek indíttatása által tervezzetek és fejlesszetek ki módszereket, melyek által őszinte erőfeszítéseiteket siker koronázza. Az Úr megsegíti azokat, akik a Tőle kapott képességeket felhasználva dicsőséget adnak Neki. Ifjaink élő misszionáriusokká váltak? Kérjétek Isten ígéretének beteljesülését! „Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.” Kérjétek mára az áldást, és óráról órára, percről percre e szerint éljetek. Nem szükséges ma ellenállnotok a holnapi kísértéseknek, de legyünk elővigyázatosak. Ha kértek erőt, hogy ma ellenálljatok a gonosznak, akkor ma vigyázzatok és imádkozzatok. Kérjétek a Szentlélek vezetését, maradjatok Krisztus mellett, és így a holnapi feladatokra is felkészültök. Megkaptuk az ígéretet: „Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.” Ezt az ígéretet Isten adta, és teljesedését szemléltette is a földi család képével. „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik tőle kérik.” Akik ezeket a szavakat olvassák, belefognak-e a jó cselekedetekbe egyedül Jézus Krisztusban bízva, hisz elégséges az Ő kegyelme? Isten biztosra ígérte, hogy jelen lesz minden szükségben. Minden lelki, erkölcsi és fizikai erőnket rendeljük alá a Szentlélek hatalmának. Az Úr Jézus, aki életét adta érted, csiszolja értelmedet, amint megígérte és elküldi a Vigasztalót. A világosság elárasztja szívedet és az Úr hadseregének igaz katonájává válhatsz.
Amikor másokért teszel, a Lélek mennyei ereje dolgozik a szívekben, mert ők is Isten egyszülött Fiának vérén váltattak meg. Csak akkor lehetünk sikeresek a lelkek megnyerésében, akikért Jézus meghalt, ha Isten kegyelmére és erejére támaszkodunk, hogy Ő végezze el a meggyőzés munkáját és Ő szorgalmazza a szívben a megtérést. Nekünk Isten igazságát kell bemutatnunk. A hitetlenség és a bizonytalanság visszatartja az elmét. Legyen Isten igéje az, amely minden kételyt elűz a szívből. Fogjátok szaván Istent, és dolgozzatok hitben. Sátán előterjeszti javaslatait, hogy elvonja figyelmeteket, hogy bizalmatlanná tegyen a mennyei Atya szavával szemben. De ne feledjétek: „Ami pedig hitből nincs, bűn az.” Hittel hatoljatok át Sátán sötét árnyain és járuljatok a kegyelem trónusához, ahol nincs kétely. Csak így nyerhettek tapasztalatot, csak így kaphatjátok meg a békességhez és meggyőződéshez olyannyira szükséges bizonyítékokat. Amint növekedtek a megtapasztalásban, lelketek vágya is növekszik, és egyre forróbb szeretettel vállaljátok Isten szolgálatát, mert célotok egy Jézus Krisztuséval. Közösségetek van a Szentlélekkel, viselitek Krisztus igáját és Isten munkatársai vagytok.
A Jézus szeretetével átitatott lélek soha nem veszíti el a veszendő lelkek iránti érdeklődését. Az ilyen személyek szemlélik Jézust és Őt nézve átváltoznak az Ő hasonlatosságára. Krisztus kialakítja bennük a dicsőség reményét. Bizalmuk növekszik, szeretetük szélesedik és mélyül, amint megbizonyosodnak róla, hogy Krisztusban laknak, és Ő bennük.
– The Youth’s Instructor, 1894. augusztus 9.
MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK
1. Mi legyen minden hívő feladata?
1. Mi legyen minden hívő feladata?
Hogyan vállalják fel ezt a munkát?
2. Mit sürgetnek sokan?
Kik azok, akik ragyognak, mint a csillagok?
3. Mi történik, ha a lelkészek, evangelisták és tanítók elhanyagolják munkájukat? Ennek ellenére mit kell tenniük a fiataloknak és a gyerekeknek?
4. Hogyan erősödhetünk meg a holnap feladatainak végzésére?
5. Mit ígért Isten?
Hogyan szemléltette, hogy kész betartani ígéretét?
6. Mit kell a Szentlélek befolyása alá helyeznünk?
7. Mi az egyedüli útja a lélekmentés sikerének?
8. Mit tegyünk, amikor kételyek és bizalmatlanság kísértenek?
9. Mi az egyedüli útja, hogy elnyerjük a békességhez és meggyőződéshez szükséges tapasztalatok bizonyítékát?
10. Sorold fel a Jézus szeretetével átitatott lélek tulajdonságait!
Nem félünk a tűztől – 2. rész
Scott Griswold lelkész
Az ASAP Ministries támogatta Blan Le-t egy robogó vásárlásában, hogy könnyebben eljuthasson a dombvidéken lakó törzsekhez. Most már könnyűszerrel meglátogathatja azt a 19 otthoni gyülekezetet, melyet 16 laikus munkással együtt pásztorol.
Az ASAP Ministries támogatta Blan Le-t egy robogó vásárlásában, hogy könnyebben eljuthasson a dombvidéken lakó törzsekhez. Most már könnyűszerrel meglátogathatja azt a 19 otthoni gyülekezetet, melyet 16 laikus munkással együtt pásztorol. A növekedés azonban új kihívásokkal jár. A rendőrség sokszor megszakítja a csoport összejöveteleit. „Törvényen kívüliek vagytok. A külföldiek támogatnak titeket. Idegen anyagot használtok.” Blan Le visszaemlékszik, amikor még rendőrként Isten népe ellen dolgozott. Illedelmesen tudtukra adja, hogy ő minden cselekedetével az országot segíti. Segíti az embereket, hogy a rossztól a jó felé forduljanak. Néha DVD-ket is ajándékoz nekik, visszaemlékezve, hogy ő is egy ilyen prédikáció által ismerte meg Istent. Nem foglalkozik a próbákkal, határozottan halad előre. Az üldözés nem az egyedüli próba, mellyel Blan Le és a gyülekezet tagjai szembenéznek. A vietnámi dombvidéken élők sorsa nem könnyű. Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoznak. Kukoricát és rizst termesztenek, szarvasmarhákat tenyésztenek. Sokszor aszály, szárazság tör rájuk. Blan Le arra tanítja az embereket, hogy letérdelve kérjék a teremtő Istentől az esőt. Sokszor tapasztalták már áldásait, szemükkel látták a választ imáikra. Vannak évszakok, amikor borzalmas viharok sepernek végig a vidéken, elpusztítva a házakat és a termést. Az egyik évben egy szélvihar mindent tönkretett. Az emberek éheztek. Az ASAP Ministries küldött nekik pénzt rizsre fogyasztásra és vetőmagnak. Sikerült néhány kutat is ásniuk, hogy ivóvízhez jussanak. Három család egy-egy tehenet is kapott. Amikor borjak születtek, azokat átadták más családoknak, hogy mindenhol segítsék a közösségek növekedését. Ez a gyakorlati evangélium. Nem csak szavak, hanem valódi, bőkezű segítség. Isten szeretete átsegíti őket a nehézségeken. Mindannyian emlékeznek Péter szavaira. „Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor. Akit, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: Elérvén hitetek célját, a lélek idvességét.” (1Pt 1:6-9) Minden próbában a mi döntésünkön múlik, hogy továbbra is bízunk, örvendezünk, jót teszünk, amely megújít, csiszol, finomít, és így egyre közelebb kerülünk a tiszta színaranyhoz. Blan Le így döntött. Kedvenc bibliaszövege Fil 4:4: „Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!” Miközben beszélgettünk, többször is felállt, kezet rázott, és nem engedett elmenni. „Ne feledjétek, Jézus meghalt a mi bűneinkért és szeret minket” – mondta. Angolul énekelte: „Legyen szívünk mindig vidám…” Ez ragályos vidámság. Ez változtatta meg közösségét, családját. Nyolc fiú követi őt a szolgálatban. Még édesapja is, aki a kommunista párt magasrangú tagja volt, követi ezt az életvidám embert, és most már ő is hisz az élő Istenben. Mi is vidáman végezzük szolgálatunkat az Úrért! Mutassuk meg, hogy hitünk értékes annyira, hogy érte éljünk és haljunk. Az aranyhoz hasonlóan finomuljon ki hitünk még az üldözések elkezdődése előtt, Isten szolgálata által.
Még ha a szüleitek nem is szolgálják Istent, ti mutathatjátok az utat. Lehettek Isten tanúi. A reachtheworldnextdoor.com honlapon számos anyag áll rendelkezésetekre, melyek által megtanulhatjátok, hogyan tegyetek bizonyságot akár azoknak is, akikkel nem egy nyelvet beszéltek. Bátorítalak, nézzétek át az ajánlatot. Megtaláljátok a szombatiskolai tanulmányokat, vásárolhattok DVD-ket, támogathatjátok anyagilag a Blan Lehez hasonló bibliamunkásokat és szolgálhattok Istennek családotokban. Együtt érjük el a világot. Reach the World – A.S.A.P.!
Az ASAP Ministries támogatta Blan Le-t egy robogó vásárlásában, hogy könnyebben eljuthasson a dombvidéken lakó törzsekhez. Most már könnyűszerrel meglátogathatja azt a 19 otthoni gyülekezetet, melyet 16 laikus munkással együtt pásztorol.
Az ASAP Ministries támogatta Blan Le-t egy robogó vásárlásában, hogy könnyebben eljuthasson a dombvidéken lakó törzsekhez. Most már könnyűszerrel meglátogathatja azt a 19 otthoni gyülekezetet, melyet 16 laikus munkással együtt pásztorol. A növekedés azonban új kihívásokkal jár. A rendőrség sokszor megszakítja a csoport összejöveteleit. „Törvényen kívüliek vagytok. A külföldiek támogatnak titeket. Idegen anyagot használtok.” Blan Le visszaemlékszik, amikor még rendőrként Isten népe ellen dolgozott. Illedelmesen tudtukra adja, hogy ő minden cselekedetével az országot segíti. Segíti az embereket, hogy a rossztól a jó felé forduljanak. Néha DVD-ket is ajándékoz nekik, visszaemlékezve, hogy ő is egy ilyen prédikáció által ismerte meg Istent. Nem foglalkozik a próbákkal, határozottan halad előre. Az üldözés nem az egyedüli próba, mellyel Blan Le és a gyülekezet tagjai szembenéznek. A vietnámi dombvidéken élők sorsa nem könnyű. Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoznak. Kukoricát és rizst termesztenek, szarvasmarhákat tenyésztenek. Sokszor aszály, szárazság tör rájuk. Blan Le arra tanítja az embereket, hogy letérdelve kérjék a teremtő Istentől az esőt. Sokszor tapasztalták már áldásait, szemükkel látták a választ imáikra. Vannak évszakok, amikor borzalmas viharok sepernek végig a vidéken, elpusztítva a házakat és a termést. Az egyik évben egy szélvihar mindent tönkretett. Az emberek éheztek. Az ASAP Ministries küldött nekik pénzt rizsre fogyasztásra és vetőmagnak. Sikerült néhány kutat is ásniuk, hogy ivóvízhez jussanak. Három család egy-egy tehenet is kapott. Amikor borjak születtek, azokat átadták más családoknak, hogy mindenhol segítsék a közösségek növekedését. Ez a gyakorlati evangélium. Nem csak szavak, hanem valódi, bőkezű segítség. Isten szeretete átsegíti őket a nehézségeken. Mindannyian emlékeznek Péter szavaira. „Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor. Akit, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: Elérvén hitetek célját, a lélek idvességét.” (1Pt 1:6-9) Minden próbában a mi döntésünkön múlik, hogy továbbra is bízunk, örvendezünk, jót teszünk, amely megújít, csiszol, finomít, és így egyre közelebb kerülünk a tiszta színaranyhoz. Blan Le így döntött. Kedvenc bibliaszövege Fil 4:4: „Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!” Miközben beszélgettünk, többször is felállt, kezet rázott, és nem engedett elmenni. „Ne feledjétek, Jézus meghalt a mi bűneinkért és szeret minket” – mondta. Angolul énekelte: „Legyen szívünk mindig vidám…” Ez ragályos vidámság. Ez változtatta meg közösségét, családját. Nyolc fiú követi őt a szolgálatban. Még édesapja is, aki a kommunista párt magasrangú tagja volt, követi ezt az életvidám embert, és most már ő is hisz az élő Istenben. Mi is vidáman végezzük szolgálatunkat az Úrért! Mutassuk meg, hogy hitünk értékes annyira, hogy érte éljünk és haljunk. Az aranyhoz hasonlóan finomuljon ki hitünk még az üldözések elkezdődése előtt, Isten szolgálata által.
Még ha a szüleitek nem is szolgálják Istent, ti mutathatjátok az utat. Lehettek Isten tanúi. A reachtheworldnextdoor.com honlapon számos anyag áll rendelkezésetekre, melyek által megtanulhatjátok, hogyan tegyetek bizonyságot akár azoknak is, akikkel nem egy nyelvet beszéltek. Bátorítalak, nézzétek át az ajánlatot. Megtaláljátok a szombatiskolai tanulmányokat, vásárolhattok DVD-ket, támogathatjátok anyagilag a Blan Lehez hasonló bibliamunkásokat és szolgálhattok Istennek családotokban. Együtt érjük el a világot. Reach the World – A.S.A.P.!
Studiul 13, 21-27 szeptember
