1 Kürtöt a szádhoz! Sasként tör az ellenség az Úr házára! Mert megszegték szövetségemet, ellene szegültek utasításaimnak.

2 Akkor majd így kiált hozzám Izráel: Istenem! Mi ismerünk téged!

3 Elvetette Izráel a jót, hát ellenség üldözi majd!

4 Királyt választottak, de nélkülem, és olyan vezért, akihez nincs közöm. Ezüstjükből és aranyukból bálványokat készítettek, de csak romlásukra.

5 Félredobom borjúdat, Samária! Haragra gyulladtam miatta, nem maradhat ez soká büntetés nélkül!

6 Izráelből való ez, mesterember csinálta, nem Isten ez. Bizony, ízzé-porrá törik Samária borjúja!

7 Ha szelet vetnek, vihart aratnak. A gabona nem hoz kalászt, nem lesz belőle liszt, vagy ha lesz is, idegenek emésztik föl.

8 Elpusztítják Izráelt! Olyan lett a népek között, mint egy ócska holmi, ami senkinek sem kell.

9 Hiszen ők Asszíriába jártak, mint a kóborló vadszamár; Efraim pénzen vásárolt szeretőket.

10 Ha pénzt fizetnek is a népeknek, én majd összegyűjtöm őket. Még egy kis idő, és vállukon érzik majd a fejedelmek királyának terhét.

11 Sok oltárt épített Efraim vétkesen: ezek az oltárok vitték őt a bűnbe.

12 Előírhatok nekik ezernyi törvényt, azt gondolják, nem tartozik rájuk.

13 Szeretik a véresáldozatot, mert ha bemutatják, ők maguk ehetik a húst. De nem is fogadja tőlük kedvesen az Úr! Nem feledkezik meg bűnükről, megbünteti őket vétkeik miatt: vissza fognak térni Egyiptomba.

14 Izráel elfelejtette alkotóját, és palotákat épített, Júda pedig számos erődített várost. De tüzet bocsátok városaira, és megemészti palotáit.