A kedves Ráháb

Kulcsgondolat

Én is segíthetek másoknak.

A tanulmány alapja

Józsué 1-2. fej., Pátriárkák és próféták, 482, 483. o.

Józsué rámosolygott a két férfira. Érdekes feladata volt számukra. Kémkedniük kellett az Ígéret Földjén. Érdekes kalandnak ígérkezett, amelyet néhány évvel korábban maga Józsué is átélt. Az volt a feladatuk, hogy körülkémleljenek, és mindent alaposan megfigyeljenek. Figyeljenek, figyeljenek, figyeljenek. Fent, lent, mindenhol Jerikó nagy városában. Siessetek, siessetek… ideje indulni! A két férfi összecsomagolt és elindultak. Jerikó városát nagy, magas kapuk őrizték, amelyek, csit-csat, szorosan becsapódtak mögöttük. A két férfi lassan, óvatosan belopózott. Csss! Felnéztek, lenéztek, de szükségük volt egy barátra, aki irányítsa, merre menjenek. Találkoztak is egy kedves hölggyel, Ráhábbal. Ő felajánlotta nekik a segítségét. Ráháb behívta otthonába a két férfit. Felmentek a tetőre és beszélgettek. Ráháb tudta, hogy ők Isten barátai. Isten átvitte népét a Vörös-tengeren, és ízletes mannát küldött nekik a mennyből eledelül. A nő is szerette volna megismerni ezt a szerető Istent. A férfiak nagyon örültek ennek (mosolyogjunk). Istent is nagyon boldoggá tette (öleljük át szorosan a gyermeket). Ráháb étellel és vízzel kínálta vendégeit, és mindent elmondott nekik a városról. Nemsokára elérkezett a távozás ideje. Az égen megjelentek a csillagok. A nagy kaput erős csattanással bezárták. Hogyan hagyják el Jerikót? Ráháb tudta! Ő a nagy, magas fal tetején lakott. Kötélen eresztette le őket a falakon kívülre. Le, le, le – ereszkedtek óvatosan. Amikor leértek, integettek (integessünk). A kedves Ráháb segített nekik, ők pedig megígérték, hogy amikor elfoglalják a várost, a maguk során ők is segítenek neki. Ezután sietve visszatértek Józsuéhoz. Futottak, futottak, futottak. Annyira boldogok voltak! Istennek volt egy új barátja Jerikóban, a kedves Ráháb. Isten segíteni fog az izraelitáknak, hogy otthonukká tegyék ezt az új földet. Ráhábhoz hasonlóan, mi is kereshetünk módszereket mások megsegítésére. Kedves szavaink és cselekedeteink által bemutathatjuk másoknak Jézus szeretetét. Kedvesen mondjuk nagymamának: „Szeretlek!”, apának: „Köszönjük szépen a vacsorát.” Kedves kezeink segíthetnek rendet rakni és összehajtogatni a ruhákat. A kedves szív megöleli a szomorúakat. (Mondjuk együtt) Drága Jézus, segíts segítenünk másokon és gondoskodnunk róluk.

Alkossunk!

Készítsünk elő három vörös színű fonalat, majd fonjuk össze kötélnek, mint amelyiken Ráháb leengedte a falon a kémeket.

Hívjunk vendéget!

A gyermekkel együtt gondoljunk egy vendég gyermekre, akit szombaton meghívhatunk a gyermekszombatiskolába vagy otthonunkba játszani. Beszélgessünk arról, hogyan mutathatjuk be Jézus szeretetét az illető családnak. Imádkozzunk azért, hogy Isten segítsen kedvesnek lenni.

Kapcsolódjunk!

Egyszerű rajzok vagy jelek segítségével készítsünk listát olyan feladatokról amelyeket a gyermek egymaga is meg tud oldani kedvességből. (Pl. megteríteni az asztalt, játszani hívni egy másik gyereket a játszótéren, megosztani egy játékot a testvérével, stb.) Pipáljuk ki az elvégzett feladatokat, vagy helyezzünk melléjük színes matricákat. A hét végén örüljünk a sikeres munkának.

Fedezzünk fel!

Menjünk ki sétálni egy parkba vagy a kertbe, és figyeljük meg, hogyan lehetünk kedvesek Isten teremtményeihez. Töltsük fel a madáretetőt, vagy tegyünk ki madárfürdőt. Ültessünk növényeket, amelyek vonzzák a madarakat, a méheket vagy a pillangókat. Rakjunk levél-, vagy gallykupacokat a rovarok számára, vagy építsünk rovarszállót.

Imádkozzunk!

A családi áhítat alkalmával gondolkodjunk el azokról az alkalmakról, amikor mások kedvesen bántak velünk. Hogyan mutattunk ma mi is kedvességet? Kérjük a gyermeket, hogy mondjon néhány példát. Köszönjük meg Istennek az Ő irántunk való kedvességét, és kérjük, hogy segítsen kedvesnek lennünk másokhoz.

Ráháb a hit embere volt. Életét kockáztatva fogadta otthonába a két kémet, kedvesen bánt velük, és gyakorlatilag megmentette az életüket. Hallott az izraeliták Istenéről, és gonosz városa többi lakójával ellentétben, több ismeretre vágyott. Érezte Isten késztetését életében. Ő nemcsak megmentette Ráháb életét, amikor az izraeliták bevették a várost, hanem beiktatta Jézus nemzetségi táblázatába (Máté 1. fej.). Isten családjából senki sem hiányozhat. Kitárt karjai mindenkire várnak. Micsoda szerető Istent szolgálunk! Neki nincsenek kedvencei. Néz minket, szeret minket, és lenyúl értünk. Sőt, a mi segítségünkkel másokért is. Mi vagyunk Isten nagykövetei közösségünk Ráhábjai számára. Isten szeretné megérinteni a körülöttünk élőket. Sokan keresik az igazságot és az értelmet, sok szív éled fel szeretetétől. „De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hittek? És hogyan higgyenek abban, aki felől nem hallottak? (…) Amint meg van írva: Mily szépek a jó hírt hirdetőknek lábai!” (Róma 10:14-15) Isten meghív, hogy csodálatos hímzése, a megváltási terv hímzőfonalai legyünk. A hét folyamán keressük azokat, akik Isten hozzánk küld, akik szeretnék, hogy rájuk mosolyogjunk, és megkérdezzük: milyen napjuk volt, akik magányosak vagy elveszettek, akiknek szükségük van megismerni a velük kapcsolatos megváltási tervet. Nyújtsunk nekik bepillantást Isten túlcsorduló szeretetébe, amelyet Ráhábnak is megmutatott.