Isten háza elkészül

Kulcsgondolat

Isten szeretne mellettem maradni.

A tanulmány alapja

2Mózes 40. fej., Pátriárkák és próféták, 343–358. o.

Végre elkészült Isten lakhelye, a szentély. (Tapsoljunk és ujjongjunk örömünkben.) Csodálatos volt. Minden aranytárgyat kifényesítettek. Dörzsölték, dörzsölték, dörzsölték. Ugyanezt tették az ezüst és a bronz tárgyakkal is. Dörzsölték, dörzsölték, dörzsölték. Isten háza csillogott. Isten háza ragyogott. És ami a legjobb, pontosan a tábor közepén állt. Mózes mosolygott. Nézte a szélben lengedező szép függönyöket. Odament a fényes oltárhoz. (Mutassunk az oltárra.) Megnézte a csodálatos arany gyertyatartót. (Mutassunk a gyertyatartóra.) Megcsodálta az arany frigyláda tetején álló két angyalalakot. Végignézte az egész berendezést, és újból elmosolyodott. Minden rendben volt, pontosan ahogy Isten utasította. Mózes köszönetet mondott a népnek. Ők sokat dolgoztak, varrtak, kalapáltak, cipeltek, segítettek. Büszke volt rájuk, amiért együtt dolgoztak az Úrért. Eljött az ideje, hogy Isten beköltözzön. Az emberek vártak és figyeltek. Csss! Csend! Vajon mit fog most tenni Isten? Isten különleges felhője megmozdult. Egyre közelebb, közelebb és közelebb úszott, majd lassan befedte a szentélyt. Isten új lakhelyén volt. Az emberek örömkönnyeket hullattak. Szívük annyira tele volt örömmel. Hálaimákat suttogtak, amiért Isten annyira közel volt hozzájuk. Amikor a felhő felemelkedett Isten házáról, az emberek tudták, hogy eljött az ideje csomagolni és indulni. Követték, követték, követték. Amikor a felhő állt, ők is a táborban maradtak. Nappal a felhő a szentély fölött lebegett. Éjjel tűz izzott a felhőben, hogy Isten népe lássa. Soha nem érezték magukat egyedül. Tudták, hogy Isten pontosan ott van velük. Isten annyira szerette népét, hogy velük akart élni a táborban. Isten közeledni akar hozzánk. Szeretne a szívünkben élni és mindennap, egész nap velünk lenni. Köszönjük, Jézus, hogy szeretnél velünk lakni. (Mondjuk együtt.) Kérünk, tedd otthonoddá szívünket!

Tanuljunk!

Beszélgessünk arról, hogyan tölt be minket Jézus szeretettel és kedvességgel, amikor a szívünkben lakik, hogy azt megoszthassuk másokkal. Gondolkodjunk el azokon a módszereken, ahogyan Isten mások javára használja fel érzékszerveinket. Például: látás (nézzünk szét, és kérés nélkül végezzünk el egy szükséges feladatot), hallás (hallgassuk meg kinek van szüksége segítségre), szaglás (ajándékozzunk virágot egy barátunknak), tapintás (öleljünk meg egy szomorú embert), ízlelés (süssünk valami ízletes és egészséges süteményt valakinek).

Kutassunk!

Amennyiben az időjárás engedi, menjünk ki sétálni a természetbe, majd keressünk egy kellemes füves tisztást, és üljünk le nézni a felhőket. Ha ez nem lehetséges, nézzünk „felhőnézés” videókat az interneten. Figyeljük meg a felhőket, beszélgessünk arról, hogy milyen lenne követni Isten felhőjét, és mindig az otthonunk mellett látni azt. Köszönjük meg Jézusnak közelségét és vezetését.

Kapcsolódjunk!

Kérjük a gyermeket, hogy csukja be a szemét. Fogjuk meg a kezét, majd mondjuk: „Bár most nem látsz engem, tudod, hogy itt vagyok, mert érzed, ahogy fogom a kezed. Isten is ilyen. Mi nem láthatjuk Őt, de érezhetjük közelségét.”

Énekeljünk!

Mondjuk el a gyermeknek, hogy amikor Jézus a szívünkben lakik, Ő segít jó döntéseket hozni, szeretettel és kedvesen fordulni mások felé. Kérdezzük meg, hogy szeretné-e meghívni Jézust a szívébe. Énekeljünk el egy ilyen témájú éneket. (Használhatjuk a „Kicsinyek énekei” című énekeskönyvet.)

Alkossunk és imádkozzunk!

Rajzoljunk nagyméretű szívformát, majd vágjuk ki. Színezzük ki együtt a gyermekkel. Engedjük, hogy felemelve tartsa, miközben együtt imádkozunk és kérjük Jézust, hogy költözzön be szívünkbe.

Isten szeretne a közelünkben lenni. Mindennél jobban vágyik arra, hogy a legjobb barátunk, bátorítónk és vezetőnk legyen. Mekkora áldás volt az izraeliták számára, hogy láthatták Isten közelségének és vezetésének fizikai bizonyítékát életükben! Saját életünkre visszatekintve biztosan eszünkbe jutnak a Jézus közelében töltött pillanatok. Mennyire csodálatos, hogy Isten mindig mellettünk szeretne lenni. Ő folyamatos kapcsolatot akar, nem olyat, amely érzelmeink és állapotunk függvényében kezdődik el és fejeződik be. Isten megígérte, hogy mindig az izraelitákkal lesz a hegyeken, völgyeken át vezető útjuk során. Mi is ezt az ígéretet kaptuk. Ő mindennap, minden percben mellettünk áll. Nyissuk meg szemünket, és a mai nap folyamán figyeljünk arra a rengeteg alkalomra, amikor Isten csodálatos, nyugtató és védelmező felhője körülvesz bennünket. Amikor úgy döntünk, hogy beengedjük Jézust a szívünkbe, minden megváltozik. Még akkor is kedvesen és szelíden beszélünk gyermekeinkkel, ha csintalankodnak. Terhünk könnyebbé válik, örömünket nem befolyásolják a körülmények, és szabadon szerethetünk. Olyannagy áldás életünkben, hogy szívünk Isten szentélye lehet, és Ő bennünk lakhat. „Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, (...) hogy Krisztus lakjon hit által a szívetekben a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy képesek legyetek megérteni minden szenttel együtt, hogy mi a szélesség, hosszúság, magasság és mélység, és megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy így beteljesedjetek az Isten egész teljességéig.” (Efézus 3:14-19) Ezen a héten annak tudatában, hogy Krisztus ott lakik szívünkben, kezdjük el megérteni Isten szeretetének dimenzióit, és töltsön be az Ő végtelen öröme és békessége.