Mózes baba

Kulcsgondolat

Isten családdal ajándékozott meg, hogy gondoskodjon rólunk.

A tanulmány alapja

2Mózes 2:2, Pátriárkák és próféták, 242–243. o.

A nap meleg sugarai beragyogtak az ablakon. Jókebed mama és Amrám papa dédelgették a kicsi Mózes babát. (Bújjunk össze szorosan gyermekünkkel.) Nagyon szép kisbaba volt. (Mutassunk rá sorban...) Volt két pici szeme, két kicsi fülecskéje, két kicsi keze, tíz ujjacskája, egy pici orrocskája. A szemükben boldogság csillogott. Megköszönték Istennek újszülött kisfiukat. A nővére, Mirjám, és a bátyja, Áron is közelebb húzódtak. Belenéztek öccsük csillogó szemébe, majd a fülébe súgták: „Szeretünk, öcsikénk!” Megfogták két kicsi kezét, és megcsiklandozták tíz pici lábujját. (Csiklandozzuk meg gyermekünk kicsi lábujjait!) Puszit is nyomtak pisze orrocskájára. Mindenki szerette a szép kicsi Mózes babát. Jókebed mama és Amrám papa gondoskodott Mózesről. Rámosolyogtak, ölelték, ringatták. Megetették, elaltatták, majd lefektették puha kicsi ágyacskájába. Biztonságban tartották és vigyáztak rá. Az akkor uralkodó fáraó nem volt kedves. Minden kisfiút el akart pusztítani. Ó, nem! Jókebed nem engedi meg, hogy Mózes babát elvegyék tőle. Ő imádkozott, és kérte Istent, hogy gondoskodjon drága kisbabájáról. Mózes anyukája napokon, éjszakákon keresztül rejtegette a kis Mózest a házban, de nem könnyű dolog egy kisbabát titokban tartani. A babák sírnak, ha éhesek.Csss! A kisbabák akkor is sírnak, ha fáradtak. Csss! Néha akkor is sírnak, ha ölelésre, dédelgetésre vágynak. Csss! Nagyon nehéz volt elrejteni Mózes babát amikor sírt. Ezért az egész család letérdelt, és Istenhez imádkoztak. (Fogjuk össze a kezünket imára.) Drága Jézus, kérünk, segíts biztonságban tartanunk Mózes babát. Isten adott egy jó ötletet Jókebednek. Anya és Mirjám magas füvet szedtek a folyópartról. Együtt kosarat fontak belőle. Munka közben énekeltek. (Mmm, mmm, mmm.) A kosár lesz Mózes baba ágyacskája, amely egy kis csónakhoz hasonlóan fog úszni a vízen. Mózes biztonságban, elrejtve marad kicsi kosár-csónakjában. Isten különleges családot választott, hogy Mózesről gondoskodjon. (Mondjuk együtt) Köszönöm, Istenem, hogy engem is megajándékoztál szerető családdal!

Alkossunk!

Készítsünk gyurmából egy kosarat, majd egy kisbaba figurát, amelyet gondosan fektessünk a kosárba.

Fedezzünk fel!

Kellemes séta közben gyűjtsünk leveleket, füvet. Ha erre nincs lehetőségünk, figyeljük meg a szobanövények leveleit. Képzeljük el, milyen levelekből font kosár. Rejtsünk el otthonunkban egy játékbabát, majd képzeljük el, hogy sír, és le kell csendesítenünk. Beszélgessünk arról, hogyan gondoskodott Jókebed, Amrám, Mirjám és Áron Mózes babáról.

Kapcsolódjunk!

Gyermekünkkel együtt készítsünk üdvözlőlapot vagy ajándékot egy újszülött babának vagy egy kistestvérnek, amely által kimutatjuk iránta érzett szeretetünket és gondoskodásunkat.

Barkácsoljunk!

Segítsünk gyermekünknek elkészíteni egy albumot a családtagok fényképeivel. Minden kép alá írjunk rövid szöveget. Például: Ő anya/apa. Anya/apa szereti Jézust. Anya/apa szeret engem. Gyakran kuckózzunk be, és nézegessük végig a képalbumot.

Imádkozzunk!

Mindennap imádkozzunk egy családtagért. Kérjük gyermekünket, hogy ő válassza ki, kiért szeretne aznap imádkozni.

Leírhatatlanul csodálatos az a szeretet, amely akkor áraszt el, amikor először tarthatjuk kézben újszülött babánkat. Belenézünk abba az álmos pici szemecskébe, kezünkbe vesszük aprócska ujjait, és eltűnődünk, hogy lehet-e ennél édesebb az élet. Az idő is megáll egy pillanatra, és a világ minden gondja elhomályosul. Milyen csodálatos Istennek szolgálunk, Aki megteremtette a szülő-gyermek szeretetet. Az örömmel és a szeretetáradattal együtt jár az az égető vágy, hogy mindig vigyázzunk erre a csöpp teremtésre, és folyamatosan gondoskodjunk róla. Hogyan tehetjük meg ezt ebben a kiszámíthatatlan világban? Aggasztó a tudat, hogy mennyi veszély leselkedhet drága gyermekeinkre. Jókebedhez hasonlóan, aki aggodalmait imába öntötte, mi is kérhetjük Istent, hogy segítsen szülői feladataink ellátásában. Bízhatunk Benne, hogy megadja nekünk a gyermekünk neveléséhez, gondozásához és oltalmazásához szükséges bölcsességet. Mennyei Atyánk szeret nevelni minket, miközben a magunk során mi is neveljük gyermekeinket. Ahogy Jókebed hittel bepólyálta és a kosárban a vízre helyezte kisbabáját, ugyanúgy pólyál be minket Isten az Ő szeretetébe, és helyez minket a lehető legbiztonságosabb helyre, az Ő tenyerébe. Miközben a héten olvassuk ezt a történetet gyermekünknek, figyeljünk arra, hogyan ölel át minket Isten az Ő szeretetével. Ihlessen minket is Jókebed és Amrám hite, akik gondjaikat a világegyetem Urának kezébe helyezték. Így, a gyermekünk iránt érzett szeretetünk megvillantja előttünk mennyei Atyánk végtelen szeretetének előízét. „Lássátok, milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek.” (1János 3:1)